György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

IV. Gépészeti és villamos berendezések

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV —61 Vízépítési műtárgyaknál a darusínt általában vasbeton tartóra rögzítik. A vasbeton tartón foly­tonosan felfekvő darusín csak akkor ad megbízható megoldást, ha a pálya a vasbeton szerkezet készí­tésével egyidejűleg kerül beépítésre, mert darusín szerelésekor a sín alá utólag csömöszölt beton a gondos munka és a megfelelő betonminőség ellenére is kétes értékű. A vasbeton szerkezet készítése során beépített darusín pontos beállítása, a kívánt tűré- sezett méretek betartása szinte megoldhatatlan ne­hézséget jelent, ezért ezt a megoldást ritkán alkal­mazzák (1. a IV-53. ábrát). A rugalmas ágyazású, szakaszos felfekvésű darusín (1. a IV-54. ábrát) esetén a vasbetontartó síktól való eltérése (az építési tűrés 3...7 mm, MSZ 7658 szerint) alátétezéssel egyenlíthető ki, amelyet a darusín beállításakor, szereléskor hajtanak végre. A rugalmas alátét 5—6 mm vastag gumilemez; ezen sarulemez helyezkedik el, amely a sínnyomást a gumilemez közvetítésével a vasbeton tartóra osztja szét. A □ 50 mm-es darusín alatt folytonos lemez kerül beépítésre, amely a darusínhez és a saruleme­zekhez helyszínen készített hegesztéssel kapcsoló­dik. (A □ keresztmetszet helyett profil-darusín al­kalmazásakor a folytonos lemez beépítésére nincs szükség.) A sarulemezt csavarkötés rögzíti a vas­beton tartóhoz, az előre bebetonozott távtartó eső­párokon keresztül. A darusín vasbeton tartóra való felszerelése elő­ször hozzávetőleges beállítással kezdődik. Ezt kö­vetően pontos mérések alapján a sarulemezek alá helyezett alátétekkel kell kialakítani a darusín vég­leges magasságát és helyzetét. Ehhez az alábbi tű­réseket kell figyelembe venni: — darupálya geometriai középvonalának eltérése az elméleti középvonaltól, az ún. kígyózási tű­rés, jobbra-balra 10 mm, — a darusínek középtávolságának, az ún. fesztávol- ságnak tűrése ± 5 mm, — a magasság tűrése a darupálya tartótengelyének irányában az elméleti szinttől ±20 mm, de a pálya sehol sem lehet l%0-nél nagyobb lejtésű, — a szemben fekvő darusínek magasságkülönbsége nem lehet a sínközéptávolság l%0-énél nagyobb, —■ a darusín középvonalának külpontossága a da­rupályatartó közepéhez képest nem lehet na­gyobb acéltartóknál ± 10 mm, vasbeton tartók­nál ± 30 mm-nél. Különleges üzemi követelményeknél fentiektől eltérő tűrések is megvalósíthatók. A darusín végleges beállítása után a sarulemeze­ket a folytonos alátétlemezhez, illetőleg a darusín­hez tűzővarratokkal hozzáhegesztik. Az összeállított szerkezet folytonos vagy szakaszos hegesztési var­ratait a szerelőtéren kell elkészíteni. Ha a darusín toldására is szükség van, az illesztésnél a sínek vá­gási felülete a hossztengellyel 60°-os szöget zár be, egyébként függőleges síkú. — A véglegesen össze- hegesztett darusín helyére emelése után a magassági és fesztávolsági méreteket ellenőrizni kell, majd a sarulemezeket csavarokkal (csavaranyákkal) kell rögzíteni. A darusín mindkét végén ütközőbakokat kell a sínre rögzíteni, amelyek a daruhíd mozgását kor­látozzák. Az ütközőbakra, amely acéllemezből ké­szül és hegesztéssel kapcsolódik a darusínhez, ke­ményfából készített fatuskót kell felerősíteni. A fa- tuskók magassági helyzete a daruhídon levő ütkö­zőbakhoz igazodik. Ngy teherbírású, 15 Mp feletti emelőképességű daruk pályáinak kialakítása különleges feladat, amelyet a daru szállítójával kell egyeztetni. Csövek, csőidomok, csőszerelvények rögzítése, fali átvezetése, csatlakoztatása. A műtárgyakban elhelye­zett csővezetéket rögzíteni kell. Számos csőrögzítő szerkezet ismeretes, amelyek különböző feladato­kat látnak el (csőlehorgonyzás, a cső elmozdulását lehetővé tevő megfogás stb.). Kis átmérőjű csővezeték rögzítésére csőbilincset alkalmaznak rögzített vagy függeszthető kivitel­ben. A csőbilincs a csőátmérőnek megfelelően haj­lított két félből áll, ezeket csavar fogja össze (IV-60. ábra). Csatornában vezetett csővezetéknél egyszerű alátámasztó láb, borda is alkalmazható (IV-61. ábra). Nagyobb átmérőjű csővezetékhez, a helyszíni adottságoknak is megfelelően, esetenként készülnek csőmegfogó és -rögzítő idomok. Ezeknél a csővezeté­keknél a függesztést a jelentős terhelés (csősúly + az áramló közeg súlya) miatt kerülni kell, és célszerű IV-60. ábra. Csőbilincs acélcsövekhez 765

Next

/
Oldalképek
Tartalom