György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV-57 kiegyensúlyozott dugattyús gépeknél (motoroknál, kompresszoroknál), a nagy fordulatszámú gépcsoportoknál (vízturbinák, turbó-gépcsoportok alkalmazásánál) és hosszú tengely esetén. Kisebb teljesítményű — és súlyú — gépcsoportoknál a gyártóművi alapozási adatszolgáltatások figyelembevételével a dinamikus terheléseket biztonsági tényezővel kell számításba venni. Ennek értéke a forgórészek súlyával számolva 1,5 __2,0 k özött vehető fel. A gépalapozás az egyes gépek, illetve gépcsoportok kiviteléhez alkalmazkodik (1. [1]). A vízszintes tengelyelrendezésű gépek közül a kisebbek tömbalapon, a nagyobbak és a függőleges tengelyelren- dezésűek keretalapon helyezkednek el. A nagy teljesítményű dugattyús gépek minden esetben tömbalapra (esetleg könnyített tömbalapra) kerülnek, különleges rezgéscsillapítással. A gépeket a gyártó vállalatok acélból hegesztett, ritkábban öntöttvasból készített, megmunkált alaplemezre, -keretre vagy alapgyűrűre szerelik. Ezek rendszerint a hajtó és a hajtott gép, és szükség szerint a kettő közé szerelt hajtóműszekrény elhelyezését is biztosítják. A közös alapkeret felfekvő felületeit így az egytengelyűség biztosítása céljából gyárilag síkra munkálják, esetleg a gépek különböző tengelymagasságainak megfelelően. Vízszintes tengely elrendezésű gépcsoportoknál az alapkeret gépalaphoz való leerősítése ritkábban horgony csavar okkal, gyakrabban alapcsavarokkal történik (IV-55. ábra és IV-13. táblázat). Az alapcsavar számára szükséges lyukkihagyást lefelé bővülő mérettel és kiöntött garattal célszerű készíteni (IV-5G. ábra). Ha van rá mód (pl. födémre való alapozáskor), átmenő födémáttörést célszerű készíteni, aÁr 4i---i------i--H----1---- I l-—I-----J IV-56. ábra. Lyukkihagyás alapcsavar részére amely átmenő, ellenalátétes leerősítést tesz lehetőtővé. Ez az esetleges építési törmelék és víz eltávolítását is egyszerűen megoldja. Az alapcsavarok lyukkihagyása méreteinek ellenőrzése után a közös alapkeretet a rászerelt gépekkel együtt a helyére emelik, majd az alapcsavarokat befűzik. A húzóerő jobb felvétele érdekében célszerű az alapcsavar kengyelébe megfelelő méretű köracélt (betonacélt) helyezni, esetleg hegeszteni. Ezt követi az alapkeret vízszintesbe állítása acélékek és lemezek segítségével (durva beállítás). Ennek megtörténte után az alapkeretet felső síkjáig körbezsaluzzák, az alapcsavarok lyukkihagyásait és az alapkeretet híg cementhabarccsal kiöntik. A beton kötése után az alapcsavarokat szorosra húzzák. A gépalap elkészítése után a felszerelt gépek finom beállítása következik, amelynek során az alapkeret és a gépek felfekvő talpai közé helyezett, ún. trombitalemezek segítségével állítják be az egytengelyűséget, amelyet 0,01 mm osztású mérőórával a tengelykapcsolóknál ellenőriznek. A szükséges beállítási pontosság elérése után a gépek helyzetét a már bebetonozott alapkerethez kúpos rögzítőcsapokkal biztosítják, amelyek furatát a beszerelés után készítik el. Függőleges tengelyű gépcsoportok alapozásához általában alapcsavarokat nem alkalmaznak, mert a gép felfekvő felületével összemunkált alapgyűrű kiképzése (bordázata) a kellő szilárdáságú alapozást biztosítja. A gép alapozásának műveletei ez esetben is a lyukkihagyások méreteinek ellenőrzésével kezdődnek. A gépet (szivattyút, keverőt, levegőztetőt stb.) hajtó villamos motor egyes esetekben külön födémen kerül elhelyezésre. Ilyen esetben gondosan 761 IV-55. ábra. Alapcsavar