György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

IV. Gépészeti és villamos berendezések

IV —48 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK SEGÉDBERENDEZÉSEK ÉS SEGÉDSZERKEZETEK Emelőberendezések [4, 4. kötet]. A nagyobb gépé­szeti berendezések szereléséhez, javításához, kar­bantartásához a biztonság, a munkaerő és munka­idő megtakarítása céljából a megfelelő emelőgépek­ről előre gondoskodni kell. Az ún. „máglyázással” történő szerelésre ma már csak kivételes esetben (pl. régi telep felújításakor) kerülhet sor. A vízgazdálkodási létesítményekben alkalmazott gyakoribb emelőberendezéseket a IV-9. táblázat és a IV-46. ábra ismerteti. A daruzással, emeléssel kapcsolatos ellenőrzési, átvételi és biztonság- technikai előírásokat országos szabványok és uta­sítások szabályozzák (1. még IV-1. és IV-3. fejezet). Légtelenítőberendezések (1. még VII-3. fejezet). A lábszelep nélküli, alvíz fölötti járókerékkel mű­ködő szivattyúkat és a szivornyás elrendezésű csővezetékeket légteleníteni kell. Ennek leggyako­ribb eszköze a rotációs vízgyűrűs légszivattyú, a hozzá tartozó víztartállyal és szerelvényekkel (1. még: szivattyúk). Üzeme egyszerűen automatizálható. Gőzüzemű telepeknél gőzsugár szivattyúval légtele­nítenek. Egyes robbanómotoros szivattyúaggregá- tok (pl. VÍZGÉP: szántalpra szerelt CsK) a kipu­fogó gázokat használják a légtelenítő ejektorhoz. Vízsugár szivattyús légtelenítés akkor irányozható elő, ha egyéb helyről (másik szivattyú, víztorony stb.) nyomás alatti víz rendelkezésre áll. Kisebb szivattyúknál használatosak önlégtelenítő megoldások is, pl. légszivattyúként induló folyadék- szivattyú típus (SIHI), szívóoldali különleges víz­tartályos elrendezés („Sebők-féle edény”) stb. A légtelenítendő teret a légszivattyú szívó­csonkjával összekötő légvezetékbe különleges, ún. labdaszelepet lehet iktatni, amely a légtelenítést láthatóvá teszi. Több szivattyú vagy csővezeték légtelenítéséhez közös gyűjtő-légvezeték is alkalmaz­ható. Ilyenkor az egyes leágazásokban kéziszelepe- ket kell iktatni a szakaszolhatóság érdekében. Automatizált légtelenítéshez a gyűjtő-légvezetéket közös szívólégüsthöz kell csatlakoztatni. A légvezetékek szerelésekor fontos szabály, hogy a labdaszelepig vagy a közös szívólégüstig állandó emelkedésük legyen, különben a levegőben levő pára lecsapódása a hatásos légtelenítést akadályozza. Ennek ellenére a légvezetékek méretezésénél, a cső- veszteség számításánál arra is tekintettel kell lenni, IV-9. táblázat A vízgazdálkodási létesítmények technológiai szerelésekor alkalmazott gyakoribb emelőberendezések Emelőberendezés típusa Alkalmazási kör Terhelési határok, Mp Megjegyzés Kézi hajtású, csavarkerekes lánc- csigasor, felső födémbe épített horogra akasztva (MSZ 6706 — 54) Egyszerű, függőleges emelés 0,5-10,0 Kereskedelmi áru Futómacskás emelő, I tartó alsó övén gördülő kerekekkel (MSZ 6708-59) Emelésen kívül egyirányú moz­gatási igény 0,5-5,0 Kereskedelmi áru. Gyakori igény­bevételnél villamos hajtás lehet­séges („DEMAG macska”) Kézi működtetésű gépházi futó­daru (MSZ 6710 és 9724) Emelés és kétirányú mozgatási igény 1,0-10,0 Csepeli Vas- és Fémmű gyártja. 5 Mp-ig egyfőtartós, azon felül kétfőtartós. Fesztáv: egész mé­terekben választható Bakdaru Felépítmény nélküli berendezé­sekhez Egyedi tervezést és gyártást igényel Autódaru Ritkán szerelt, javításhoz el­szállítandó, felépítmény nélküli berendezésekhez, jó megközelí­tési lehetőség esetén Bérleti díja igen magas; csak ritka és gyors szerelésnél gazda­ságos 752

Next

/
Oldalképek
Tartalom