György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

IV. Gépészeti és villamos berendezések

IV — 40 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK A nagyobb gerebtisztítókkal a II. 6. fejezet fog­lalkozik. — A szennyvíztisztításhoz használt gya­kori megoldás az íves rácstisztító (IV-33. ábra). A körívszerűen kialakított rács a tisztítógép egyszerű kiképzését teszi lehetővé. A vízfelszín fölött csapágyazott forgókefe tüskéi a gereb- pálcák közé nyúlnak, és a szemetet fölfelé leemelik. A forgókeféről leszedőszerkezet juttatja a darabos szennyet a gyűjtőcsatornába. A gépi rácstisztítóknál külön figyelmet kell for­dítani a nagyobb uszadékok (fatörzs, deszka, állati tetemek) elhárítására. Nagy, periodikusan mű­ködő tisztítóknál ez külön emelőszerkezettel tör­ténik. A kisebb, folyamatos működésű tisztítókat még a ráúszástól is meg kell védeni. Ehhez ritka (néhány dm-es) előrácsot kell felszerelni. A kiemelt uszadék elhelyezésére, tárolására, továbbítására szolgáló berendezések ugyancsak gyakran kihatnak a tisztítógép megoldására, kezelési körülményeire. Forgó iszapkotrók (Dorr, Salzgitter stb.). A kör alaprajzú ülepítőmedencék folyamatos iszap és uszadék eltávolítására szolgálnak. A medence át­mérőjét vagy sugarát hídszerkezet hidalja át. A hídra vannak erősítve a fenéken csúszó vagy gumikerekeken gördülő iszapterelő ívek, továbbá a hab- és uszadékterelő felszíni elemek. A híd a me­dence közepén királycsapos megtámasztású, amely egyes gyártmányoknál a forgatást is végzi. Más gyártmányoknál a forgóhidat a kerületre épített pályán gumi- vagy fémkerekes hajtószerkezet mozgatja. A hajtóenergiát a királycsapon beveze­tett kábelek biztosítják. Egyes típusoknál a forgó- hidra van szerelve az iszapkiemelő szivattyú­rendszer is. A IV-34. ábra a VÍZGÉP forgókotró­ját mutatja. A IV-35. ábra a forgókotrók külföl­dön szokásos kivitelét mutatja. Ennél a híd­szerkezet konzolos, forgatását a királytengely végzi. Az alkalmazásnál különösen a futópálya, a tá­masztó görgők jó beállítására, és a terelőlapok beszabályozására kell gondot fordítani. A szenny­víz minőségének, összetételének változása esetén a habletolás és az iszapterelés legmegfelelőbb lapát­szöge, bemerülése, merevítése változhat. Hosszanti iszapkotrók. A hosszanti átfolyású, „lipcsei” típusú ülepítőmedencék gépi tisztító­szerkezetei. Két változata terjedt el: a vonóláncos és a kotróhidas (tolópajzsos). A vonóláncos az erre erősített terelőlapokkal az iszapot a fenéken ki­képzett iszapgyűjtő iszapszivattyú zsompba tolja, a visszatérő lapátok pedig az uszadékot a felszínen az elvezetővályúba terelik. A kotróhidas tisztító a forgókotróhoz hasonló működésű, csak egyenes haladással és periodikus mozgással. Az uszadék eltávolítását a felemelt iszaptoló lap visszafelé moz­gása közben elvégzi (IV-36. ábra). Kaparószalagos vagy vonóláncos homokkotró. Lé­nyege egy végtelenített, hajtó- és terelőkerekeken vezetett lánc, amelyre kotrólapátokat erősítenek. A lapátok a vízszintes fenékszakaszhoz csatlakozó ferde pályán feltolják a homokot a kidobószerke­zetig. Tolópajzsos homokkotró. A tolópajzsos iszap- ^ kotróhoz hasonlóan működik. Az összetolt homo­kot markoló, perselyes emelő, csigaszivattyú vagy mammutszivattyú segítségével lehet kiemelni. Nagy homokfogáshoz (pl. sarkadi cukorgyár) al­IV-35. ábra. Forgókotró (királytengely hajtású) i központi tartószerkezet; 2 beömlőakna; 3 hajtóegység; 4 kezelőjárda; 5 tápcső; 6 kaparólapok; 7 központi kaparólemezek; 8 ürítőkúp; 9 ürítő csővezeték 744

Next

/
Oldalképek
Tartalom