György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV —33 csapószelephez (torlóhoz). Szerkezete a csapózárhoz hasonló, de tengelye a cső középvonalán kívül van. A nyitóoldali túlnyomás így külső beavatkozás nélkül is kinyitja a záróelemet; a visszaáramlás pedig bezárja. Kívánalmak: kis üzem közbeni ellenállás; a határozott zárás; a nyomáslökések elkerülése érdekében az idő függvényében meghatározott csukási menet. Ezek egymásnak ellentmondó kívánalmait a nagy méretek miatt többféle kiegészítő szerkezeti elem összehangolt megválasztásával kell optimalizálni (zárósúly, hidrodinamikus kiképzésű, magas emelkedésű zárótest, olajfék, teljes nyitásig emelő olaj- szervomotor). A végcsappantyú (IV-28. ábra) egyszerű, csővégre szerelt, könnyen hozzáférhető, ugyancsak a visszafolyást gátló zárószerv. Ellenállásának csökkentésére olaj hidraulikus túlemelőt, vagy a vízáramra nehezedő súly fojtó hatásának részleges ki- egyenlítésére üreges (felhajtóerőt adó) kiképzést, esetleg ellensúlyt alkalmaznak. Hátránya, hogy nyílt felszínű térbe való kitorkollás esetén lehet csak alkalmazni és több ágból közösített csőnél (pl. szivattyútelep-nyomócső) az egyes ágakat nem lehet vele külön-külön elzárni, mint a belső csappantyúval. Az összeszerelt csővezetéket — esetleg csőzáró szerkezeteivel együtt — nyomáspróbának kell alávetni, még a korrózió ellen védő szigetelés felhordása, ill. hegesztések utáni kijavítása előtt. A nyomáspróba műveletei az alábbiak: — a csővezeték belső kitisztítása, — a csővezeték rögzítése és kitámasztása, — a csővégek, leágazások és búvónyílások tömí- tett lezárása, — a csővezeték feltöltése vízzel, — nyomás alá helyezés próbaszivattyúval, — az előírt próbanyomás fenntartása az átadásátvételi feltételekben előírt időtartamig, — a csőanyag, csőkötések és tömítések részletes vizsgálata, — az észlelt hibahelyek megjelölése, — víztelenítés, — az észlelt hibák kijavítása, — a nyomáspróba esetleges megismétlése a javítás ellenőrzésére, — a jegyzőkönyv felvétele. Ha mód van arra, hogy az egyes elemeket, idomokat a beszerelés előtt nyomáspróba alá vessék (karimás csőtagok, idomok stb.), akkor azok a csatlakozási hely kivételével szigetelten is beépíthetők és a nyomáspróba során már csak a helyszíni csatlakozásokat kell ellenőrizni. Ez a helyszíni munkálatokat jelentősen csökkentheti. A próbanyomás értéke árvédelmi gátat keresztező csővezetékeknél az üzemi nyomás másfélszeresét meghaladó nyomás, ha az illetékes Vízügyi Igazgatóság mást nem ír elő. A nyomáspróbára előkészített csővezetéket a legmélyebb pontjára csatlakozó szivattyúval kell vízzel feltölteni, olyan lassan, hogy a vezetékből a levegő a legmagasabb ponton akadálytalanul eltávozhassák. Ennek érdekében a feltöltőszivattyú vízszállítására a nagyobb hazai szivattyútelepek gépházi csővezetékeinek szokásos mérethatárai között Q = 40D2, 1/s érték javasolható, ahol D a csővezeték átmérője, m. A csővezeték feltöltése után bizonyos ideig pihentetés szükséges abból a célból, hogy a vízben levő gázok eltávozhassanak. Ennek időtartama acélvezetékeknél 3...4 óra, azbesztcement, illetőleg beton- és vasbeton vezetékeknél 24 óra. Ez idő alatt a nem fémes tömítések, ill. a vezetékanyagok vízzel telítődnek. A pihentetés után a légkibocsátó szelepek lezárása után a próbanyomást a feltöltő vagy kézi nyomáspróbaszivattyúval kell előállítani. Az előírt próbanyomás elérése után a nyomás-próbaszivattyút működtetni nem szabad. A nyomást — legalább a csővezeték legalsó pontján — 0,1 kp/cm2 leolvasási pontosságú műszerrel kell mérni. A nyomáspróba időtartama legalább 30 perc. Ez idő alatt a megfelelő vízzárású acél csővezetékeknél nyomásesés nem léphet fel. Azbesztcement, 47 Vízügyi létesítmények kézikönyve 737 IV-28. ábra. Vegcsappantyú