György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV — 25 szivattyúk jelentős részét az ÉVM által kiadott katalógus [10] ismerteti. A vízgazdálkodásban általánosan használt szivaty- tyókról a IV-3. táblázat ad áttekintést. A szivaty- tyúk üzemében fellépő rendellenességek okának felderítésére szolgáló hibakereső összeállítások: [1], [3]. Szivattyúkkal kapcsolatos vizsgálatok, mérések A vizsgálat, mérés, rendeltetés szerint lehet: új gyártmány kifejlesztésével kapcsolatos; eladással kapcsolatos (átvételi); és üzemellenőrzési. A vizsgálat helye szerint lehet gyári, külső próbaállomáson végzett és helyszíni. A mérőberendezések lehetnek hordozhatóak és beépítettek; utóbbiak esetenként az irányítástechnikai berendezések (1. IV-5. fejezet) mérőérzékelőivel közös megoldásúak. A helyszíni mérések a beépítés adottságai miatt gyakran nem korlátozódnak a szivattyúra, hanem a telep kisebb-nagyobb szakaszát (csőelágazások, szívóakna, szerelvények stb.) is tartalmazzák. Ezt az értékelésnél figyelembe kell venni. A szivattyúk különböző célú, fajtájú és pontosságú méréseivel széles körű irodalom foglalkozik [1], [5], [6]; MSZ 209, MSZ 9090-58. LÉGSZIVATTYÚK, LÉGSŰRÍTŐK (KOMPRESSZOROK), SZELLŐZŐK (VENTILLÁTOROK) Ezek a gépek a légköri nyomású, nyugvó levegő energiájának megváltoztatására (nyomásnövelés vagy csökkentés, mozgatás) valók ([4], IV. kötet). A vízgazdálkodásban felhasználásuk széles körű, mert a levegő a vízzel többféle módon is kapcsolatba kerül (mechanikai energiaközlés, biológiai, vegyi műveletek). Főbb alkalmazási területeiket a IV-4. táblázat mutatja. A légtelenítéshez használt légszivattyúk, légritkí- tók rendszerint vízszintes tengelyű forgó gépek. Üzemükhöz, a szivattyúban levő vízgyűrű fenntartásához utántöltő víztartályra van szükség (IV-17. ábra). Az utántöltő tartály a légszivattyú nyomócsövéhez is csatlakozik, a felkapott záróvíz visszavezetése érdekében. Ezenkívül túlfolyóval és leürítő vezetékkel, valamint a záróvíz utánpótlásához szükséges csőcsatlakozással van ellátva. A tartályban levő víz szintjét ellenőrző folyadék- állás-mutató jelzi. A tartály feltöltése ivóvíz- vagy helyi vízhálózatból, esetleg kézi erővel (szárnyszivattyú) megy végbe. Feltöltésre, a párolgás következtében szükséges vízutánpótlásra csak ritkán van szükség. Forgógépeken kívül leszívó hatás előállítására használatosak a különféle sugárszivattyúk (ejektorok). Ilyenek a gőzüzemű belvízszivattyútelepek gőzsugár-légtelenítői, egyes Diesel-motoros gépcsoportok kipufogógáz-ejektorai és a nvomóvíz- ejektorok. Sűrített levegő előállítására valók a légsűrítők (légkompresszorok). Alacsony nyomású levegő előIV-4. táblázat Légszivattyúk, légsűrítők, szellőzők alkalmazási területei Alkalmazási terület Légszállít fis Nyomás (vákuum) Szivattyúk, csővezetékek légtelenítése 6 — 300 m3/h 60—70% vákuumig Vákuumkutas talaj vízszint-süllyesztés 100 m3/h-ig 70—90% vákuumig Hidroforok, kis nyomólégtelepek 1 o 4 5— 10 kp/cm2 Légnyomásos alapozás 100 m3/h-ig 4 kp/cm2-ig Kutak kompresszorozása 50-100 m3/h 6 kivételesen 10 kp/cm2-ig Kutak mammutszivattyúzása 250 m3/h-ig 6 kp/cm2-ig Homokfogók mammutszivattyúzása 60-120 m3/h 0,3 —0,5 kp/cm2 Szűrők visszaöblítése o 0 1 o o 3m 4? 0 ,8 kp/cm2 Vegyszerbekeverés 4-10 m3/h 6 kp/cm2-ig Nyersvízoxidálás 4 — 25 m3/h 6 — 7 kp/cm2 Szennyvíz-levegőztetés 1000-10 000 m3/h 0,1 —1,0 kp/cm2 Helyiségek, berendezések szellőzése 1000-10 000 m3/h 60—100 kp/m2 729
