György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

IV. Gépészeti és villamos berendezések

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

IV —15

Tó/fás keresztezés megengedett szintjei

Levegő ki-és

Gereb

Befogadó

Hmin

Szivattyúik) csonkiam teljesítendő Q-tt értékek

IV-7. ábra. Szivattyúzási feladatvázlat

ság-értéke az átmérőcsökkentéssel négyzetesen, a vízszállításérték pedig az átmérőcsökkentéssel arányosan tolódik el.)

4. A megengedett szívómagasság ellenőrzése a kiválasztott gépek gyári adataival.

A szivattyú szívóképessége a szivattyú szívócsonkjára vonatkozik, és nemcsak a geodetikus szívómagasság terheli, hanem a szívócső, szívóakna teljes vesztesége és a belépési sebességmagasság is.

/Csővezeték jelleggörbe

—

Till

Me/v megie/e/ő /abt/ts

szivattuú

2gép

'»*)

Egy szivattyúként megfelelői__________/

két szivattyúból osszetéve nem jó

a második nem tud mdu/ni, ha az eJsá már Üzeme/

IV-8. ábra. Szivattyú- és csővezeték-jelleggörbe illesztése

A megengedett szívómagasság közelítő értéke — konkrét gyári adat hiányában a a kavitációs jellemzőből számítható:

ksm'g=10- aH> m

várható értéke (bizonyos közelítő feltételezésekkel) nemzetközi statisztikai átlagadatok alapján:

A a értéke a valóságban a szivattyú jelleggörbéje mentén változik, továbbá a nemzetközi átlagadatokat sem éri el minden gyártmány. Ezért a fenti közelítő számítás csak előzetes becslésre használható [1], [2].

5. Hajtóteljesítmény-igény meghatározása. Ha nincs a katalógusban előírva, a

QyH

102 íj

képletből számítható, ahol P, kW a tengelyteljesít- mény; y, kp/m3 a fajsúly; H, ma manometrikus szállítómagasság; tj, la szivattyúhatásfok.

Motor választáskor a Q—P jelleggörbe legnagyobb előforduló teljesítményéből kell kiindulni és 5—20% tartalékteljesítményt még rászámítani. (A nagyobb % értéket bizonytalan adatoknál, ingadozó üzemnél és 50 kW alatti teljesítményeknél kell figyelembe venni.)

Belsőégésű motorhajtás kevésbé kényes, villamos hajtás a kötöttebb fordulatszám- és nyomaték719