György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
III. Építésszervezés
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 111-141 kiütéséről kézi- vagy merülőszivattyú biztosításával, valamint a vízelvezetés megoldásáról és annak engedélyezéséről. Az átsajtolás indulási időpontjára biztosítani kell az átsajtolás ütemével összehangolt szállítási kapacitást dömper, vagy egyéb szállítóeszközökkel; a berendezés és a kiegészítő gépek (szivattyú, szállítószalag) működéséhez szükséges energiavételi lehetőséget csatlakozással, ill. áramfejlesztő egység beállításával. Ha a sajtolt szerkezet több tagból áll, gondoskodni kell a sajtolás tervezett ütemében a szerkezet elemeinek időbeni leszállításáról és az elhelyezésükhöz szükséges emelőberendezésről. A nagyméretű szerkezeteket nagyobb hosszban — különösen töltések alatti átsajtolásnál — több elemre bontva, helyszínen előregyártottan sajtolják. Ilyenkor célszerű az elemrészeket a kiszélesített indítóaknában kötésgyorsítóval előregyártani, olyan ütemezéssel, hogy egy-egy elem átsajtolási és legyártási időtartama azonos legyen. Az átsajtolás szervezési megoldásait a III-75. és III-76. ábrák mutatják be. Vízszintes fúrással (III-77. ábra) 200 mm-től 1500 mm átmérőig lehet jelenlegi hazai berendezésekkel kitakarás nélküli csőátfúrást végezni. E munkák szervezése lényegében az átsajtolással azonosan III-77. ábra. Munkatér elrendezése félig gépesített átsajtoláskor 1 támfal; 2 hidraulikus sajtoló; 3 nyomófej (nyomáselosztó gyűrű); 4 cső; 5 daru; 6 anyagsiló; 7 beépített cső; S anyagszállító csille; 9 fejtésfal; 10 vágóéi Meghajtóegység Ea/ojkidobóny/tís fótószár fúrófej i---1---------n-------fr E /őngomó hidrm/Ma Járásin rögzítő III-78. ábra. Vízszintes fúrógép történhet. A fúrófej által fellazított anyagot 200— 600 mm 0-ig szállítócsiga viszi az indítóaknába, ahonnan szállítószalag vagy markoló szerelékű kotró emeli ki. TÁRÓÉPÍTÉS MEGSZERVEZÉSE A vízépítés területén tárókat főként vízszállító alagutak vagy víznyerés célját szolgáló galéria építésénél nyitnak. A domb-, ill. hegyoldalba építendő tárót a térszintről közel vízszintesen vagy emelkedővel, sík terepen függőleges aknából indítják. A táróépítési munka fázisai: a földfejtés, a táró ideiglenes biztosítása, továbbá a falazatépítés. A táróépítések területén alkalmazott eljárásokat a III-94. táblázat részletezi. A táróépítés szervezését befolyásolja a víztelenítés módja, ami túlnyomással való vízkizárással vágj7 szivattyúzással megy végbe. Ha túlnyomás biztosításával küszöbölik ki a vízbetörést, a szükséges járulékos berendezések és létesítmények jelentősen megnövelik a költségeket amellett, hogy a táró homlokfalrobbantással való lazításakor az egészségvédelmi füstszünetek miatt a munkaütem is lassúbb, mint a szivattyúzással való víztelenítés esetén. A táró fejtését túlnyomással való víztelenítés esetében mindenképpen folyamatos — a szün- és munkanapokat is beleértve — éjjel-nappali üzemmenetre kell szervezni, ehhez igazodóan kell ütemezni az anyagszállítást is. A fejtett anyag kiszállításának megszervezése igen nagy gondot jelent különösen ott, ahol a tárót falazattal kell megépíteni. A fejtett föld kiszállítását és az építőanyag beszállítását kis tárókban ugyanazon a pályán kell lebonyolítani. A földszállítás meggyorsítására célszerű bányaszalagot alkalmazni, a bedolgozandó betont pedig 100— 200m-es táróhossz mellett a szalag felett elhelyezhető csővezetéken pneumatikusan szállítani. Ilyen szervezés esetén az egyéb anyagok (fa stb.) a szalag mellett lefektetett csillepályán szállíthatók. Ha a szállítást csak egy csillevágányon lehet lebonyolítani és a szállítóút hossza miatt időveszteség a fejtés ütemét lassítaná, akkor a táró helyenkénti bővítésével kitérőpályát kell létesíteni, ahol a szemközt érkező csillék kikerülhetik egymást. Több km- rendű szállítás esetén megfelelő távolságban anyagleadó aknákat célszerű létesíteni. Ezek egymástól való távolságát az alkalmazott szállítási ciklusidőhöz tartozó út hosszával egyezően célszerű kialakítani. Ezek az aknák egyúttal a munkatér szellőzését is elősegítik, de szolgálhatnak közbenső gépházak (szivattyú, préslég stb.) elhelyezésére is. Ha a szellőzésre ilyen mód nincs, akkor külön 697
