György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
III. Építésszervezés
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 111-137 Elvileg a kiselemgyártó segédüzemet az építkezés megkezdésekor a felvonulással egyidőben be lehet rendezni, ezáltal kevesebb sablon, kis gyártóterület-igény stb. jelentkezik. A sablonok elhelyezéséhez szükséges terület nagyságát a naponta gyártandó elemszám és az egy elem legyártásához szükséges sablon helyigénye és az elemfajtánként változó kizsaluzási idő határozza meg. Ezekből az értékekből számítható, hogy az elemek legyártásához fajtánként hány sablont kell telepíteni. A gyártási üzemidő megállapításakor az elemek beépítésének ciklusidejéből kell kiindulni. A munkaterület meghatározásakor figyelembe kell venni a zsaluzott elemek és a sablonok közötti közlekedősáv helyszükségletét is. A járósávok között az elemek sablonjai részére legfeljebb 2,0 m széles sávot szabad tervezni, mert azok másképpen nem érhetők el a beton bedolgozásakor. A közlekedősáv szélességét az alkalmazott szállítóeszköz (pl. japáner, motor, kisdömper stb.) nyomszélessége is meghatározza. Kettőnél több gyártó- és tárolósáv között 2,0 m széles fő közlekedősávot kell figyelembe venni. Az előregyártó üzem szélességi méretét a biztonsággal (2x0,5 m) növelt darufesztáv határozza meg. Hosszméret megállapításakor a szállítójármű ki- és beállásához szükséges hosszat, valamint a kiszolgáló betonüzem arra eső hosszméretét is figyelembe kell venni. A műtárgyak helyszíni előregyártással való építésekor a gyártás és a beemelés (szerelés) technológiai ütemét össze kell hangolni. Előregyártott elemek szállítása és beemelése Az előregyártott elemek tervezésekor figyelembe kell venni a szállítás és a beemelés közben fellépő igén ybevételeke t. A kész kiselemeket az előregyártó telepről korszerűen konténerbe rakva célszerű tehergépkocsin szállítani a beépítés helyére, ahol a beemelőgép alá állva a gépkocsit gyorsan lehet lerakni, elkerülve a szaporátlan kézi rakodást. A munkahelyi mozgatás platós kisdömperrel, külön gépi vagy kézi átrakással mehet végbe. A nagyobb elemeket speciális elemszállító kocsin szállítják. Az elem beemelésénél az elemet ellentartó irányítókötelek felszereléséről, a lengés és elfordulás megakadályozásáról gondoskodni kell. VONALAS LÉTESÍTMÉNYEK ÉPÍTÉSÉNEK MEGSZERVEZÉSE A vízellátás és öntözés nyomócsövei és a zárt csatornák építésének szervezése a vízszintes és magassági kitűzéssel kezdődik. A következő munkafolyamat a vezeték elhelyezésére szolgáló munkaárok kiemelése. A földmunka megindítása előtt pontosan rögzíteni kell a munkaárokkal érintett egyéb vezetékek helyét, ezek környezetében a földkiemelést óvatosan kell végezni. Földkiemelés után a keresztező vezeték felfüggesztéséről gondoskodni kell. A földmunka a vezetéképítés legnagyobb tömegmunkája, amelynek gépesítését hidraulikus üzemű, mélymarkolóval ellátott forgó felsővázas, univerzális kotróval célszerű megoldani. E kotró a vezeték- építés vezérgépe is. A földkiemelés mindig a munkagödör egyik partjára történjen, a másik partot a dúcolási és egyéb munkák céljára szabadon kell hagyni. Csatornák munkagödreinek földmunkáját a csatorna torkolati szakaszánál kell kezdeni. Az árok- fenék a vezetékfektetést közvetlenül megelőzően emelhető csak ki. Ha a kiemelt föld elhelyezésére nem áll elég hely rendelkezésre, akkor a) & kiemelt földet két egymással párhuzamosan elhelyezett, kellően kitámasztott pallósor közé kell elhelyezni, vagy b) a kiemeléskor közvetlenül billenős tehergépkocsikra, dömperekre rakva közeli depóniába szállítani. Beépítetlen területen kötött talajban rézsűs oldalfalú dúcolás nélküli munkaárok, egyéb talajban függőleges oldalfallal szembedúcolással készült munkaárok alakítható ki. A csatornaárok szélességét a csatornaszelvény mérete és a dúcolás által elfoglalt területsáv és a balesetmentes munka követelményei határozzák meg. A vonalas létesítmények munkagödör-kialakításának és oldalfalának kitámasztásának módszereit a II-5. fejezet „Dúcolások és szádfalak” c. pontja, szervezését jelen fejezet „Munkagödrök kialakítása” c.; míg víztelenítését „Víztelenítés nyíltvíz- tartással” és a „Talaj vízszint-süllyesztés” c. pontok tartalmazzák. A dúcolatok kiosztási távolságának, a beemelendő elemek hosszát és a manőverezési helyszükségletüket figyelembe kell venni. A nyíltvíztartásos szivattyú aknáit mindig a munkagödrön kívül kell 693
