György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
III. Építésszervezés
111-112 ÉPÍTÉSSZERVEZÉS a szállítási távolság alapján kell az alkalmazható gépet kiválasztani. A finom egyengetés gépe ugyanis csak vontatott vagy maga járó földgyalu lehet. Ha a szállítási távolság kisebb 70 m-nél, tológépet, ha 70 m-nél nagyobb, akkor földnyesőt alkalmaznak. A kisméretű öntözőcsatornákat általában lánctalpas traktorral vontatott csatornanyitó ekével, külön gépláncban alakítják ki. A nagy tömegű teraszolások földmunkáihoz a nehezen járható terepadottságok és a szállítási távolság miatt (általában 50—100 m között) csak lánctalpas földtolókat célszerű alkalmazni. Ilyen munkához a földet két-két földtoló egymás mellett haladásával szállítják, mert így kevesebb az el- szóródás és hatékonyabb a szállítás. Kisebb volumenű rendezésekhez a szállítási távolságtól függően gumikerekes traktorra függesztett tereprendezővel vagy maga járó földgyaluval végzik a földmunkát. KOMUNKA ÉS KŐRAKODÁS A kőmunkák szervezése általában a kőanyag mozgatásánál egymással mindig összekapcsolódó rakodási, szállítási és beépítési folyamatok munkájának összehangolását jelenti. A kőszállítás szervezéséhez kiindulási adat a költségvetés, a helyszíni bejárási jegyzőkönyv és a megvalósítási ütemterv adatai. Egyszerű a kőszállítás szervezése, ha a kőanyag a szabályozásra kerülő vízfolyás mentén fekvő bányából szerezhető be, és az építési helyre uszályban érkező kő közvetlenül beépíthető a folyamszabályozási műbe. A szállító uszályok számát az organizációs adatok ismeretében kell megállapítani, figyelembe véve az uszályok nagyságát, a munkahely építési és kőkirakási kapacitását és a folyó, ill. vízfolyás, tó vízállásadatait is. Alapvető szempont az uszályok állásidejének csökkentése és az építés egyenletes anyagellátása. Előfordul, különösen a Balaton déli partján végzett kőmunkáknál, hogy a 14—18 dm merülésű kőszállító uszályok a munkahelyet nem tudják megközelíteni az alacsony vízállás miatt. Ilyenkor a követ 0,4—0,5 m merülésű kődereglyére átrakva lehet a beépítés helyére eljuttatni, ami a költségeket emeli. A kőrakodás megszervezése A kézzel való rakodást kerülni kell. A kő gépi rakodása nincs egyértelműen megoldva. Normál markolóval csak zúzott követ lehet hatékonyan rakodni. Ennél nagyobb kő rakodására célszerű olyan polipmarkoló használata, amelynél minden kart külön hidraulika mozgat mindaddig, amíg minden kar követ nem fog. Az ilyen polipmarkolót átlag mintegy 60% telítődéssel lehet kihasználni az átlagos rakodási ciklusidőn belül. A rakodás megoldható úgy is, hogy a követ a feladás helyén az uszály konténereibe csúsztatják, és azokat a beépítés helyén daruval emelik meg és ürítik ki. Egyes folyamszabályozási kőmunkákhoz a kőszállítás önürítős uszályokkal is megoldható. Csak ott alkalmazható, ahol egyszerre nagy tömegben és ömlesztve építik be a követ, tehát kőszórás készül és legalább 5—6 m-es a víz mélysége. Ha állomási depóniából vagy közvetlen bányából közúton szállított követ kell úszójárműre rakni, a folyónak a közúti csatlakozáshoz közel eső szakaszán provizórikus kikötőt kell létesíteni és erről csúszdán át juttatják a követ az uszályba. A szervezés feladata, hogy a közúti és vízi szállítás az átrakás megkönnyítése érdekében összehangolt legyen. Ez a megoldás csak akkor alkalmazható, ha a kőművet a szállítás időpontjában már építik. Ha a szállítási összhang nem teremthető meg, a közúton szállított követ az önürítő tehergépkocsik ideiglenes depóniá- ba helyezik. Depóniából a kőfelrakást polipmar- ^ kólóval vagy homlokrakodós rakodógéppel célszerű végezni. Ha az uszály a kőbeépítés helyére behajózni nem tud, az uszályban érkező kő kirakását, a munkahelyi depóniába való szállítását, majd a beépítés idején újra járműre rakását és beépítés helyéig való szállítását, ennek gép- és járműszükségletét a szervezésnél kell figyelembe venni. Ha a munkahely csak az egyik part felől, vízen át közelíthető meg, akkor ideiglenes le- és feljáróval rendelkező komppal kell a gépkocsit átszállítani, biztosítva azt, hogy a követ átrakás nélkül vigyék a depónia helyére. Olyan vízfolyáson, ahol általában hajózás nincs, az átszállításra pontonhíd is szóba jöhet. Vezetőmű, sarkantyú vagy kőhányás építésekor a beépítési helyre uszállyal érkező kőanyag kirakását úszódaruval, pontonra állított polipmarkoló szerelékű forgókotróval, vagy más rakodógéppel végzik. A folyószabályozási kőművek építése dróthálós kőművekkel (gabionokkal) is tervezhető. A szükséges drótháló huzalvastagsága 2,0—3,4 mm-ig terjed, lyukbősége pedig 5x7 cm-től 10 x 12 cm-ig változik. Töltésére apróbb kő, továbbá a mederben 668
