György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
1-52 ALAPOK a) b) c) d) e) f) g) h) j) kJ l) 1-109. ábra. Különböző alakú gerebpáloák huzamossá kell tenni. Hidak hidraulikai méretezése céljából igen gyakran szükséges modellkísérleteket végezni. A hordalék mozgása. Vízfolyások hordalékának mozgását két csoportra: a lebegtetett és a görgetett hordalék mozgására osztják. A két csoport közötti határ nem éles. A hordalék a mederfenéken csúszva, ugrálva is mozoghat, ugyanannak a hordalékszemnek a mozgása lehet váltogatva görgő, csúszó, ugráló. A hordalék mozgása függ a hordalék fizikai és a víz kinematikai és anyagi jellemzőitől. A hordalékszemek geometriai jellemzői általában ugyanazok a mennyiségek, mint amelyek a talaj- mechanikában használatosak. A szemek ülepedési sebessége (w) a Stokes-féle gi~g V gd2, valamint a lényegesen szélesebb érvényességi tartományú w = ‘d6r]2 6 rj 'é2¥~^d Rubey-féle képlettel jellemezhető, ill. ezekből a képletekből számítható. A Stokes-kéjAet érvényességi tartományának felső határa — 20 °C-os vizet és y1 = 2,65 p/cm3 fajsúlyú hordalékot tételezve fel — a mintegy 0,10 mm-es szemátmérő. A Rubey- féle képlet felső érvényességi határa a 10 cm szemátmérő táján van, mindkét képlet alsó érvényességi határa a 0,002 mm környezetében van. w az ülepedési sebességet, g a nehézségi gyorsulást, d a szemátmérőt, rj a folyadék dinamikai viszkozitását jelenti, g és q a víz, ol pedig a folyadék sűrűsége. Ha a szemcse alakja a gömbtől nagyon eltérő, az ülepedési sebesség a w = 0,238d képletből számítható. A már értelmezett jelöléseken kívül szereplő cp tényező a hordalékszem alakját jellemzi, ahol Ft a szemcse valóságos térfogata, Fe pedig a vízszintes síkra helyezett, stabil helyzetben levő szemcse vízszintes síkra vett vetületének legnagyobb, valamint az erre merőleges irányban mérhető, ún. második legnagyobb méretével képezett forgási ellipszoid térfogata. Értéke a magyar Felsőduna görgetett hordalékának esetén az 1-110. ábra görbéjéről olvasható le. Azt az erőt, amely a vízfolyások görgetett hordalékát mozgatja, az S = yRI képlettel szokták jellemezni, y a víz fajsúlyát, Ti a hidraulikai sugarat, I a vízszínesést jelöli. Számértékét tekintve rendszerint nem egyenlő a hordalékot valóban mozgató nyíró- és nyomóerővel, csak azzal közelítőleg arányosnak vehető. A görgetett hordalék megindulását ritkábban az S0 = 13,3dg + 12,6, és az £0 = 54,85dg^^- 78,48 68
