György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

III. Építésszervezés

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

111-77

VONALAS ÉS HÁLÓS ÜTEMTERV

Az ütemterv fogalma, célja

Az organizációs tervezés fontos részterülete a termék (építmény) megvalósításának időbeli megszervezése (ütemtervezés).

Az ütemterv az egyidejűleg jelentkező munkáslétszám-, gép- és anyagszükséglet kimutatásával kiindulási adatokat ad az organizációs tervezés más területeinek (szociális felvonulási létesítmények méretezése; segédüzemek méretezése; vízigény; energiaigény; raktárterületek stb.).

Az ütemtervezés elvi alapjai

A fenti kapcsolatok egyértelmű meghatározása mindenütt, de különösen a hálós ütemtervek készítésekor lényeges.

A soros folyamatkapcsolás egyoldalú használata minimális munkáslétszám alkalmazását lehetővé

____

____8_

I

II-36. ábra

Az építési folyamat, amelynek terméke pl. egy vízi erőmű, technológiai folyamatokból áll. A technológiai folyamat egy szerkezet létrehozására irányul és munkafolyamatokra bomlik. Az építőipari ütemtervek egysége a munkafolyamat, mely alatt általában egyidőben végzett munka értendő.

Vázlatos ütemtervek készítéséhez normatívák (pl. 1000 fm vízvezeték építéséhez szükséges ácsmunkaóra), részletes ütemtervek készítéséhez komplex normák {„Építőipari Költségszámítási Normák", ÉKN) használhatók. (Vázlatos ütemtervezéshez az építmény költségvetési összegét és a munka típusának megfelelő átlagos vállalati Ft/fő/hónap termelési értéket is fel lehet használni.) Az országos átlagtól minden egyes vállalat és munkahely többkevesebb mértékben eltér, ezért célszerű az ÉKN rendszerhez igazodó, önálló vállalati normarendszer kidolgozása. Ilyen rendszer híján pontosabb ütemtervezéshez termelési normák is felhasználhatók („Műszakilag megalapozott építőipari munkanormák" és „Építőipari akkordbérek”).

Két munkafolyamat (A és B) egymáshoz a következő lehetőségek szerint kapcsolódhat:

— technológiai vagy egyéb feltételek miatt B csak akkor kezdődhet, ha A befejeződött: soros munkafolyamat-kapcsolás (III-36. ábra);

— A és B egymástól függetlenül végezhető, akár egyidőben is: párhuzamos folyamatkapcsolás (III-37. ábra);

— A és B munkafolyamatot egymással egyidőben kell végezni úgy, hogy kezdési és befejezési időpontjuk és a munka üteme azonos; ekkor A és B tulajdonképpen nem két, hanem egyetlen egy munkafolyamat (III-38. ábra);

— a soros és párhuzamos folyamatkapcsolás kombinációja : az átlapoló folyamatkapcsolás (III-39. ábra).

OA

o►o

ß

ZA.

IÍI-37. ábra

A, 8

8,8

III-38. ábra

__________A_________

_____________ß_________

I

II-39. ábra

teszi, ugyanakkor elnyújtja az építkezés idejét, és ez bizonyos határon túl megnöveli a kivitelező vállalat felvonulási költségeit.

A lehető legteljesebb fokú párhuzamosítással végzett munka nagy létszámigényű, nagyobb felvonulási költségekkel jár, több szervezési nehézséget jelent, de rövid idő alatt befejezhető. Az optimális megoldás e két szélsőség között található. Hálótervezés alkalmazásakor a logikai elemzés (a háló megszerkesztése) során mindig maximális párhuzamosításra célszerű törekedni.

Az ütemterv elkészítésekor biztosítani kell a feltétlenül betartandó technológiai sorrendet. A gépesített munkafolyamatokat a kiválasztott vezér633