György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 1-47 1-96. ábra. Vázlat téglalap alakú nyíláson kifolyó vízhozam számításához Ha c = 0, Ha a nyílás kör alakú Q = fi]/2ghnrÁ\-^-.r-~- ° 32 h2 1024 Ha a nyílás felső széle a víz felszínével egy magas- r Ságban van, vagyis — = 1 h Q=H 2/2 g K~K B-b Bh2 - Bhx (Äp-Af/2) . A jelöléseket az 1-97. ábra értelmezi, p a kifolyási tényező, g a nehézségi gyorsulás. Ha a nyílás felső ó le egybeesik a vízszínnel, a és b az ellipszis nagy- és kistengelye, az a tényező értéke az 1-31. táblázatból vehető, h a vízszín magassága az ellipszis nagytengelye felett. Ha a nyílás háromszög alakú (1-99. ábra), a kifolyó vízhozam Wl12 + 3 hl'2 - bh^hf2). 11) /C'2 »íj 11 a kifolyási tényező, g a nehézségi gyorsulás, a többi jelölést az 1-101. ábra értelmezi. V.7777777777777777777777777777777/7777?. 1-97. ábra. Vázlat trapéz alakú nyíláson kifolyó vízhozam számításához Q = 0,964p7ir2y 2gh . ti a Ludolf-féle számot, r a kör sugarát, h a kör középpontjának a vízszint alatti mélységét jelenti, H a kifolyási tényező, g a nehézségi gyorsulás. Ha a nyílás trapéz alakú (1-97. ábra), a kifolyó vízhozam 1-98. ábra. Vázlat parabola alakú nyíláson kifolyó vízhozam számításához 1-31. táblázat Táblázat ellipszis alakú nyíláson kifolyó vízhozam számításához Q = — [t(2B + 3b)hY2jh. Ha a nyílás parabolikus és felső éle egybeesik a vízszínnel (1-98. ábra), Q^pVfyBh3'2. Ha a nyílás ellipszis alakú, Q = fjLTiaba |/ 2 gh. b H a 6 n a 0,000 1,0000 0,6250 0,9876 0,1111 0,9996 0,7143 0,9823 0,2000 0,9987 0,8333 0,9753 0,5000 0,9918 1,0000 0,9604 63
