György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

I. Alapok

[-44

ALAPOK

1-88. ábra. Legömbölyített szélű nyílás

1-89. ábra. Nyílás belső csőtoldattal

mértéke, ha a csőtoldat a nyílásnak nem a belső, hanem a külső oldalán van.

A sebességi (<p) és a kontrakciós (a) tényező szorzata a kifolyási tényező, vagyis

fi — qxx..

Ennek megfelelően a nyíláson kifolyó vízhozam Q = HfÍ2gh.

A képlet használatát az 1-90. ábrán látható nomogram segíti. A p tényező értéke függőleges falban levő kör alakú nyílás esetén az 1-28. táblázatban található.

1-28. táblázat

A kifolyási tényező (p) értékei függőleges falban levő kör alakú nyílás esetén

A nyílás közepének mélysége a vízszint alatt, m

A nyílás

átmérője, cm

30

20

10

5

1

0,20

0,590

0,593

0,598

0,603

0,630

0,50

0,594

0,596

0,600

0,601

0,618

1,00

0,596

0,597

0,599

0,600

0,612

6,00

0,594

0,595

0,596

0,596

0,599

1-29. táblázat

A kifolyási tényező (fi) változása a viszonylagos csőhossz (l/d) függvényében

l

~d

1

2^3

12

24

36

48

60

0,62

0,83

0,77

0,73

0,68

0,63

0,60

A tartály (a medence) fenekénél levő, téglalap alakú nyílások kifolyási tényezői az 1-91. ábrán feltüntetett képletekből számíthatók.

A nyíláshoz a külső oldalon csatlakozó csőtoldat (1-92. ábra) esetén érvényesülő kifolyási tényező (p) különböző viszonylagos csőhosszakhoz (l/d) tartozó értékeit az 1-29. táblázat tartalmazza. A táblázat a teljes kontrakció esetére érvényes, vagyis akkor, amikor a kontrakció a nyíláson áthaladó minden vízszálat érint. Nem teljes kontrakció esetén a kifolyási tényező a

p0 = p( 1 + 0,102w + 0,067rc2 + 0,046?i3)

képletből számítható. Az 1-29* táblázatban szereplő, a teljes kontrakció esetére vonatkozó kifolyási tényező, n=f/F (1-92. ábra).

M-OfiMW-fäfai M-WW-ftőísj

1-91. ábra. Fenéknél levő, téglalap alakú nyílások kifolyási (fi) tényezői

V

60

1-92. ábra. Csőtoldattal ellátott nyüás