György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 1-33 1-59. ábra. Oldalbukó vázlata h0 értéke a 1 = h,.—hn képletből számítható, hr az oldalbukó szakaszán érvényesülő súrlódási veszteséget jelenti. | értéke az I-2G. táblázatból vehető, hm = -° ^ . A fentiekből nyilvánvaló, hogy Q meghatározása csupán fokozatos közelítéssel lehetséges, mivel h0 értéke | értékében is szerepel a hm közvetítésével. A módszer V csupán akkor használható, ha — < 0,75. vkr az vk áramlás és a rohanás szempontjából kritikus sebesség. Q =- 0 az az eset, amikor az oldalbukó alatti szakaszon a vízhozam egy része a mederben tovább folyik. Q = 0 esetben pedig a teljes vízhozam az oldalbukón át folyik tovább. Fenékküszöbök, fenéklépcsők. A fenékküszöbök a fenéken levő természetes vagy mesterséges kiemelkedések. Felettük a víz rendszerint alulról befolyásolt (tökéletlen) átbukással folyik át, ritkábban, ha a küszöb elég magas, alulról nem befolyásolt az át- bukás. A küszöbök felett átfolyó vízhozam az alulról befolyásolt, illetve az alulról nem befolyásolt átbukás fentiekben már ismertetett képletei alapján számítható. A fenékküszöb feletti szakaszon keletkező permanens, változó (duzzasztott) vízmozgás duzzasztási görbéje a korábbiakban már tárgyalt módon szerkeszthető. A fenéklépcső a mederfenék egy helyre összpontosított magasságváltozása. A felette levő szakaszon a sebesség a lépcsőhöz közeledve fokozatosan növekszik. A vízfelszín (a leszívási görbe) a fentebbiekben ismertetett módon megszerkeszthető. A sebességnövekedés miatt a medret már a lépcső feletti szakaszon is bizonyos hosszban rendszerint burkolni szükséges. Maga a fenéklépcső általában betonból, kőből, esetleg fából épített létesítmény. A medret a lépcső utáni szakaszon is burkolni szükséges. A burkolat hossza (l) az l = Yhh kr 2,5+1 ,i—+0,7!—T P \p J képletből számítható. Itt Q a fenéklépcsőn lefolyó vízhozam, b a meder szélessége (a fenéklépcső hossza), g a nehézségi gyorsulás, h a 15 cm-rel kisebbített átbukási magasság, p a vízlépcső koronájának az alsó küszöb feletti magassága (1-60. ábra). A lépcsőn lefolyó vízhozam (Q) a Q = 1,786a1*5 képletből számítható. Surrantok. A surranták hosszabb-rövidebb, a megelőző és a követő csatornaszakasz esésénél lényegesen nagyobb esésű csatornaszakaszok. Építésük célja a fenék esésének viszonylag rövid szakaszra való összpontosítása. Bennük a víz nagy sebességgel mozog. A mozgási energia megtörése céljából a surran- tókat rendszerint energiatörő medence követi. 1-26. táblázat Segédtáblázat az oldalbukón átömlő vízhozam számításához hm h-m + M 0,00 0,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 *QU> 0 1,0 1,05 1,18 1,10 0,94 0,88 0,87 {<3u^o 1,00 0,98 0,93 0,81 0,70 0,66 0,63 4 Vízügyi létesítmények kézikönyve 49 1-60. ábra. Fenéklépcső vázlata
