György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
11-300 VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK 11-325. ábra. Hidraulikus kapcsolási vázlat kettős működésű munkahengerhez tatja, teherbírása 72 Mp, lökethossza 2,3 m. A két hidraulika együttfutását a szekrénytartós szegmens nagy csavarómerevsége biztosítja. A két henger nyomó olajköre össze van kötve. A Sió hajózsilip-merülőkapuját 2 függőleges elrendezésű 35 Mp teherbírású, 6,3 m lökethosszú hidraulika mozgatja. Együttfutásukat elektromos tengely biztosítja (1. a 11-317. ábrát). Végül hidraulika mozgatja a Sió-zsilip 13,5 m fesztávú billenőhídját. Mechanikus mozgatóberendezések beépítése. A mechanikus mozgatóberendezéseket alapkeretülcre készre szerelve szállítják a gyárból a helyszínre, külön szállítják a láncot vagy fogaslétrát. Lényeges megtakarítás és minőségi előny érhető el, ha kész, pormentes, tiszta gépterembe lehet a szerkezeteket beemelni, ahol függetlenül a végleges elektromos szerelés állásától, ideiglenes áramforrás és kapcsoló kell hogy rendelkezésre álljon. Az alapkeret beállítása és beszintezése után a láncbefűzés, annak végighajtása ui. így már motorosán végezhető, majd a különböző beállítási és járatási próbák is. A Gall-láncot csapjain előre zsírozva célszerű befűzni, nagyon vigyázni kell ezért tisztaságára. Láncszem és csap között DÉVA csapágypersely alkalmazására csak kivételesen, terhelés alatt hajló láncoknál kerül sor. Ezért a lánc könnyű elfordulása a csapon láncszemenként ellenőrzendő, befűzés előtt. Ha szorulás van láncszem és csap között, fel kell dörzsölni a szoros lyukat. A nem megfelelően hajló lánc ui. tönkreteszi a láncvezetőket, és a későbbi javítás nagy időveszteséget okozhat. A kipróbálás során különös figyelemmel kell vizsgálni a lánckerék—lánc és az első nagyméretű fogaskerékpár tengelypárhuzamosságát, és a csatlakozó felületek egymáson való felfekvését, mert itt rendkívül magas felületi nyomások vannak és hiba esetén hamar berágódások keletkeznek. E felületekre kemény, jól tapadó zsír zást kell adni, különben a nyomás eltávolítja. Emiatt viszont a kerékcsatlakozási pontokat téli üzemben hősugárzó lámpatestekkel kell fűteni, mert a rideg zsír a megengedettnél nagyobb indulási terheléseket okozhatna. A mozgatóberendezéseket általában mellékáramlcörű üzemi végálláskapc,sólókkal látják el, amely a gombnyomással megindított nyitási vagy zárási folyamatot a végállást elérve megszakítja. Biztonsági . okokból, ezek hibája esetén a főáramkört megszakító második végálláskapcsoló-rendszer is szükséges. Ezek független beszabályozása a szárazpróbák során ellenőrzendő, a helyzet jelző berendezésekkel együtt. Újabban mágneses végálláskapcsolók is forgalomba kerültek, ezeknél nincs közvetlen ütközés az áramkör megszakításához. Jelző- és vezénylőberendezések. Általános szokás, hogy a táblaállást képszerűen mutató makettjelzőt és numerikus állásjelzőt (1,2—5 cm pontossággal) alkalmaznak. A numerikus jelzés végbemehet a képen látható tárcsás jelzéssel, modernebb a számértékjelzés. Az állásjelzés szelszin adóvevő elektromos másolóberendezés segítségével bármely távoli irányító- vagy ellenőrzőpontra átvihető. Több berendezés együttműködése esetén a hibás helyzeteket kizáró elektromos reteszelés működését is ellenőrizni kell. Nagy vízlépcsők, hajózsilipek vezénylőpultjai ezenkívül ellenőrzőlámpák sorával mutatják a működéskész állapotot és az elfoglalt helyzeteket. További fejlesztés, hogy pl. egy hajózsilipelési ciklust a kezelő egy gombnyomással megindít, a 460
