György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

I. Alapok

1-30

ALAPOK

1-55. ábra. Bazin-, Poncelet-, Gipoletti- és Thomson-féle bukó

érkező víz sebessége alapján számított sebességmagasságot jelöli j"vagyis k = ^.j.

Ha az érkező víz sebessége figyelmen kívül hagy- hatóan kicsiny és azt a biztonság javára elhagyják, a fenti képlet a

alakúra egyszerűsödik. Az átbukó vízhozam kiszámítását megkönnyíti az 1-56. ábrán feltüntetett nomogram.

A [x átbukási tényező értéke, ha kielégített a 0,1 m<á<0,6 m, a

|o,615 +

1000Ä.J

1 + 0,55

21

Poncelet-bukó /i tényezője a

0,578 + 0,037

lOOOA+1,6 J‘

1 + 0*ÍB

■ h y

M + h )

képlet alapján határozható meg. A képlet érvényességi feltételei:

Mm3,0 m, Aai, 1=>0,3,

0,025

b

B

sAs0,8 m.

Fre.se-féle képletből, ha 0,02 m<i<0,30 m, a

'•-o’<,o5+iöW+o’o4;

Behbock-féle képletből, ha

M s0,30 m és

—sl, valamint M

0,025 m< á < 0,08 m, a svájci mérnökegylet

/z = 0,61511

1000A + 1,6

képletéből számítható.

1 + 0,51

h

M + h

b a bukóéi hossza, B a vízfolyás eredeti szélessége, h az átbukási magasság, M a gátkorona magassága a meder feneke felett.

Gipoletti-bukón átömlő vízhozam a

Q = l,86i>á3/2,

Thomson-bukón átfolyó vízhozam pedig a

tg I y^3hsi2

képlet alapján határozható meg. a a Thomson-hukó nyílásszögét jelöli.

A lineáris bukó jellemzője, hogy a rajta átfolyó vízhozam arányos az átbukási magassággal, vagyis

Q = Ah.

46