György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE II —183 zelítésére szolgáló lépcső vagy hágcsó. A toronytörzs lehet henger alakú, körmentén kiosztott önálló pil­lérek rendszere (térbeli keretté kiképezve), csillag alakban elrendezett három, négy vagy több vasbe­ton tárcsából kialakított szerkezet. Ipari víztornyok­nál előfordul a falazott kéményre elhelyezett gyűrű alaprajzú víztartály is. A 11-165. ábrán ábrázolt víztorony toronytörzsének kihajlási hosszát az ábra jelöléseivel az alábbi módon kell kiszámítani. A toronytörzs, az altalaj rugalmasságából és az alaptest kialakításától függő mértékben, rugalma­san böfögött konzol. A vízlengés miatt a víz töme­gének a súlypontját a statikus súlypont felett a me- tacentrumban kell felvenni. A toronytörzs kihajlási hosszát a következőképpen kell kiszámítani: Zk-2 Q ~P0+Py+P2+P3 (115) „ iVo + P\ ,si + P-rh + Q (116) (117) „ PPyy + PyUy P0+P1 (118) ^(l+a)’ + 0,314^P+19,74^ J elölések: (119) P0 a víz tömegének súlya a túlfolyó szintje felett 0,3—0,5 m magas vízállásnak megfelelően, Mp; Px a toronytörzs tetején levő minden végtelen me­rev állandó teher felső szélső értéke, Mp; P2 a toronytörzs súlyának felső szélső értéke, Mp; P3 az alaptest súlyának felső szélső értéke, Mp; Sj Pj teher súlypontja az alaptest alsó súlypontja felett, m; t a lengő víztömeg metacentramának magassága a víztömeg súlypontja felett (a P0 erő támadás­pontja), m; a0, ay a P0, ill. Py erők támadáspontjának távolsága az oszlop felső vége felett, m; /„ a víz P0 tömegéhez tartozó felszínének másod­rendű nyomatéka az oszlopkihajlás síkjára me­rőleges súlyponti tengelyére, m4; y0 a víz térfogatsúlya, 1 Mp/m3. A toronytörzs méretezésénél fel kell tételezni, hogy a törzs tengelye építési pontatlanság vagy egyenlőtlen süllyedés következtében 3—5%0-kel el­ferdült. A medence itt is két különálló rekeszre osztva készül. Célszerűen egy külső gyűrű és belső körme­dence, vagy kettős gyűrű alaprajzú medence elvá­lasztást szoktak alkalmazni, hogy a függőleges ter­helés az egyik medence kiürítése után is szimmetri­kus maradjon. A medence lehet körhenger, kúp, kettős kúp, gömb, csepp alakú stb. Az alak kivá­lasztását kiviteli, szerkezeti és nem utolsó sorban esztétikai szempontok döntik el. A medence utóla­gos javítását (vízcsorgások), tisztítását, ellenőrzé­sét lehetővé kell tenni. A medence erőtani váza ál­talában hajlított héj. Kiviteli szempontból legkézenfekvőbb az állvány­zatról épített monolit módszer. Van példa a torony­törzs előre gyártott elemekből való készítésére, a tartályok előre gyártott részeinek feszítésére is. Az utóbbi években elterjedt a torony törzs felső lezáró födémén átvezetett és a föld szintjéről csörlő- zött emelőkötelek segítségével a földszinten előre gyártott elemekből és monolit lemezből elkészített kúp alakú medence, amelyet felemelnek és végleges helyén rögzítik. A medence lefedése előre gyártott elemekkel kialakított függőtető. Ennek az eljárás­343 11-166. ábra. Korszerű víztornyok

Next

/
Oldalképek
Tartalom