György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK «1-172 a) lfe'ge/fí zőgzí/eff p///erep es faM ó) b/erez/tef/ea épü/e/eb p/Z/ére? és fa/a/ c) Szabadoná/ZÓ p/Z/ereb es fa/ab í a?0 | 0077777 h‘2mo m0 //-(j-/7?0 —OTpr/// /ff- f}2/?7g d) ßo/boza/ob q iniiimiinmir: 11-147. ábra. Betonszerkezetek kihajlási esetei Ha a betonfalat egyik vagy másik oldalán él mentén megtámasztjuk (11-148. ábra) a kihajlási hosszat l0 = vm0 (98) értékkel számíthatjuk. Megtámasztottnak akkor vehető a szerkezet, ha az oldalél közepén P = Gqb, vagy a teljes m0 magasság esetén r b p=Cq—- m0 nagyságú, mindkét irányban működtethető koncentrált, ill. megosztó erő felvételét biztosító kapcsolat van. A P, ill. p erők a vizsgált fal síkjára merőlegesen hatnak. v és G értékei a 11-137. táblázatból vehetők. Központos nyomás esetében a határerőt NH = obHFk (99) képlettel kell kiszámítani, ahol F,^ az eM mértékadó külpontosságú erőhöz tartozó keresztmetszet leg■ Szabadé/ .nntut s Csab/ásaa meg/áznasz/o/f tiüüiüP 11-148. ábra. Betonfalak megtámasztási viszonyai 11-137. táblázat v, O értékei test, azaz az alapszélesség legalább kétszerese a megtámasztandó elem szélességének; b) vasalt aljzatbeton, lemez, gerendarács; (va- salatlan betonpadlót nem szabad rögzítésként számításba venni); c) merev síkfödém, amelyet a vizsgált kihajlási irányban kellően merev szerkezet rögzít (pl. fal); d) koszorú vagy gerenda, amelyet a vizsgált kihajlási irányban kellően merev szerkezet rögzít. A megtámasztás módja ó/to0 V c Három oldalon megtámasztott fal 1,00 1,00 0,00 0,25 o,eo 0,01 Négy oldalon megtámasztott fal 2,00 1,00 0,00 1,00 0,60 0,01 Közbeeső oldalarányok esetében lineáris interpoláció alkalmazható. 332
