György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 11-159 nek. A 11-128. ábra alapján ezek a merevségek be- helyettesíthetők az alábbi képletekbe 11-g ^ f k0 + k'n Ek\ ^~k0 + k*0 Ti 7 f _ x oszlop ^0 — "Ti ‘'oszlop 7.Í _iger KS~ ?i tger (84) 7] tényező értékeit a 11-131. táblázat tartalmazza. Ez a tényező a gerenda másik végének megtámasz­tásától függ. A fenti képletek pt^0,2 értékhatárig érvényesek. A gyakorlatban legtöbbször előforduló eset, hogy egy kilendülő oszlopsor oszlopai csak együttesen tudnak elmozdulni. Ilyen esetben az egyes oszlopok­kn 11-128. ábra. Csomópontokhoz kapcsolódó nyomott rúd 11-131. táblázat T] értékei Ha a gerenda másik vége: csuk­lós mereven befogott terheletlen oszlopba köteve, ill. rugalmasan befogott nyomásra kihasznált oszlopba kötve V 0,75 1,0 0,87 0,5 1,5 ra a teljes oszlopsor átlagos helyettesítő értékeit h lehet számításba venni. A gyakorlatban elég a legnagyobb nyomaték és a hozzá tartozó normálerő, valamint a legnagyobb normálerő és a hozzá tartozó nyomaték figyelembe­vétele. Az oszlop mentén változó nyomaték hatásá­tól legtöbbször el lehet tekinteni és az oszlopot a legnagyobb (általában sarokponti) nyomatékra mé­retezni. Gazdaságosabb acél-keresztmetszeteket ka­punk azonban akkor, ha több keresztmetszetre is elvégezzük a fent leírt méretezést. Nem lehet elte­kinteni az oszlop hossza mentén a több keresztmet­szetre való méretezéstől, ha az oszlop keresztmet­szete változó. Változó keresztmetszetű oszlopoknál a fent leírt l0 számítási módot egyébként sem lehet alkalmazni. Axiális igénybevételekkel terhelt elemek (tehát nemcsak oszlopok, hanem gerendák stb.) kereszt- metszeteinek határfeszültségeit a következő felte­vések szerint kell számítani: 1. Az eredeti sík keresztmetszetek síkok marad­nak. 2. A betonkeresztmetszet nyomott övében leg­feljebb egyenletes nyomófeszültséget szabad felté­telezni (ez csavarkengyeles vagy acélcsőköpenyes oszlopra, továbbá helyi nyomás esetére nem vonat­kozik). 3. Betonban húzófeszültség nem vehető figye­lembe. 4. Húzott acélbetétekben craH a határfeszültség, de azokban az acélbetétekben, amelyeknél li>|0, csak a (35) kifejezésből számítható feszültséget sza­bad feltételeznii 5. Nyomott acélbetétekben a cr'H határfeszült­séget szabad figclembe venni, de ahol lí<ló> ott legfeljebb a (36) kifejezés szerinti értékkel szabad számolni. ahol x a nyomott betonöv magassága, hs a vizsgált húzott, li[ a vizsgált nyomott acélbetét távolsága a nyomott betonöv szélső szálától (11-129. ábra). !0 só> illetve (p karcsúsági csökkentő értékeit a II- 132. táblázat közli. 6. A nyomott betonöv határereje nem lehet na­gyobb, mint a nyomott betonövben egyidejűleg szá­mításba vett nyomóerő. Az oszlopoknak egy különleges fajtája a csavar­kengyeles oszlop. Ez kör vagy sokszög keresztmet­szetű oszlopoknál alakítható ki. Kis nyomaték és nagy nyomóerő esetében gazdaságos. A csavarken­319

Next

/
Oldalképek
Tartalom