György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 1-5 1-4., 5., 6. ábra. Vázlat a hidrosztatikai paradoxon értelmezéséhez Folyadéknyomás -ábrák szerkesztése Függőleges síklap meghatározott pontjára ható folyadéknyomás az Euler-egyenlet értelmében egyenlő a pont feletti folyadékoszlop magasságának (h) és fajsúlyának (y) szorzatával, és iránya Pascal tételéből következően merőleges a felületre. Ha a függőleges síklap szélessége b, a nyomóerő (P) a képletből; a vízszintessel a szöget bezáró síklap esetén a bh2 2 sin t képletből számítható. A víznyomásábra mindkét esetben háromszög alakú (1-7., 8. ábra). A folyadék felszíne alatt levő síklap esetén (1-9. ábra): PJl+hyF Ha a felület nem sík (1-10. ábra): h2 P = y J hdF. "i 1-9. ábra. Ferde síkfelületre ható nyomások ábrája ZRWS1K 1-7., 8. ábra. Függőleges (a), valamint ferde (6) síklapra ható víznyomás ábrája A nyomásközéppont meghatározása A nyomásközéppont koordinátái (xk, yk) a folyadék felszíne alatt levő, tetszőleges alakú sík felület esetén (1-11. ábra): r í/* = r sin « y2 dP F h sin a Jy dF M* sin a J xydF ** = y sin a \ydF Dyy M' 1-10. ábra. Görbefelületre ható folyadéknyomás ábrája 21
