György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IX. Engedélyezési eljárások a vízépítésben
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IX—7 8. PANASZ Az ügy érdemében hozott vízügyi hatósági határozat ellen panasszal élhet az, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat vagy intézkedés sérti. Nincs helye panaszeljárásnak a vízügyi hatóság fizetési kötelezettséget megállapító határozata, illetőleg a határozatnak a fizetési kötelezettséget megállapító része ellen, mert ezek a bíróság előtt megtámadhatók. A vízügyi hatóság az ügy érdemében hozott határozat ellen benyújtott panaszt nem köteles érdemben elbírálni, ha a) az erre jogosult nem fellebbezett, bár ennek lehetősége fennállott, és arra figyelmét a vízügyi hatóság a határozatban felhívta, b) a határozat jogerőre emelkedése óta egy év eltelt. Ha a határozat ellen fellebbezésnek van helye és az arra nyitva álló határidőn belül panaszt terjesztenek elő, azt fellebbezésnek kell tekinteni. A panasz elbírálására a megtámadott határozatot hozó vízügyi hatóság közvetlen felettes szerve köteles. Ha a panasszal megtámadott határozatot az Országos Vízügyi Hivatal hozta, közvetlen felettes szervének az Országos Vízügyi Hivatal elnökét kell tekinteni. 6. A VÍZGAZDÁLKODÁSI MŰSZAKI MEGOLDÁS ELVI MEGHATÁROZÁSA Vízi munka vagy vízi létesítmény műszaki tervezése előtt a tervbe vett vízgazdálkodási cél elérését szolgáló műszaki megoldás általános módját és feltételeit (lehetőségeit) illetően előzetesen ki kell kérni a területileg illetékes vízügyi igazgatóság (tehát nem az első fokú vízügyi hatóság) állásfoglalását, és azt a műszaki tervek elkészítésénél figyelembe kell venni. A műszaki megoldás elvi meghatározása a vízi munka elvégzésére, ill. a vízi létesítmény megvalósítására nem jogosít. A műszaki megoldás elvi meghatározását egyedi nagy beruházásoknál a beruházási javaslat, programköteles egyéb beruházásoknál a beruházási program, egyébként pedig a vízi munka vagy a vízi létesítmény műszaki terveinek elkészítése előtt az építtetőnek (beruházónak), vagy — megbízása alapján — a tervezőnek kell kérnie. Áz öntözőtelep, a halastó és a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó üzemen belüli víz- rendezési munkák esetében a műszaki megoldás elvi meghatározása nem kérelemre történik, hanem azt a beruházás előkészítésére irányuló helykijelölési eljárás során, illetőleg az építési javaslattal egyidejűleg az illetékes vízügyi igazgatóság hivatalból köteles kiadni. Azokban az esetekben, amikor a műszaki megoldás elvi meghatározása kérelemre történik, az erre irányuló beadványban a) közölni kell a tervbe vett vízi munkára vagy vízi létesítményre vonatkozó adatokat (ez a műszaki megoldás ismertetése); b) csatolni kell a vízgazdálkodási szempontból érintett térség helyszínrajzát. A tervbe vett műszaki megoldást az alábbiak szerint kell ismertetni. Általában a) a beruházás telepítésének indokolása és a beruházással felmerülő általános vízgazdálkodási igények leírása, b) a vízgazdálkodási igények kielégítésére tervbe vett vízi munka vagy vízi létesítmény céljának és a választott műszaki megoldásnak az általános ismertetése, c) a megvalósítás tervezett ütemezése, d) az esetleg meglevő és átalakítandó vagy megszüntetendő vízi létesítmények fontosabb adatainak közlése, illetőleg az azokhoz való csatlakozás lehetőségének ismertetése, e) az esetleg lefolytatott előzetes talajmechanikai, talaj víz járási stb. vizsgálatok eredményének ismertetése, f) a kötelező koordináció alá tartozó beruházás esetében az illetékes koordinációs bizottság állás- foglalása, g) a vízgazdálkodási cél kielégítésének és a tervezett műszaki megoldás megvalósításának elbírálása szempontjából jelentős egyéb körülmények ismertetése. Részleteiben a) vízhasznosítás esetében az általános ismertetésen felül a következőket kell közölni: — a vízhasznosítás célja és időszaka, — a szükséges víz mennyisége és minősége (átlagos és szélső értékek), 102 vízügyi létesítmények kézikönyve 1617
