György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 11-3 11-2. táblázat Hazai cementfajták A cement Nyomószilárdság Húzószilárdság kp/cm2 Gyártási hely fajtája jele 2 7 28 2 7 28 nap után legalább Portlandcement C 600 250 450 600 25 32 35 Tatabánya, Vác Portlandcement C 500 200 350 500 20 27 30 Tatabánya, Vác, Lábatlan, Bélapátfalva, Beremend Különleges portlandcement S 54 200 350 500 20 27 30 Bélapátfalva, Selyp Különleges portlandcement fehér C 500 200 350 500 20 27 30 Selyp Kohósalak portlandcement C 500 300 500 22 30 Vác Kohósalak portlandcement C 400 220 400 18 26 Hejőcsaba A portlandcementtel készült beton kezdeti szi- lárdulása gyorsabb, mint a kohósalak portland­cementtel készült betoné. A 28 napon túli utó- szilárdulása viszont kevésbé jelentős. A szilárdulás előfeltétele a kellő hőmérséklet és a nedves környezet. Ha a külső hőmérséklet + 5 °C, akkor a portland- cement beton 28 napos szilárdsága a 15—20 °C-on elérhetőnek csak 60—70%-a, míg ugyanez a kohó­salak portlandcement beton esetében csak kb. 50%. A kohósalak portlandcement huzamosabb hő­érlelést és magasabb (80—90 °C) érlelési hőmérsék­letet, valamint gondosabb és hosszabb, mintegy másfélszer annyi ideig tartó utókezelést igényel. A különböző cementekkel készülő betonok tájé­koztató szilárdulását a II-3. táblázat tartalmazza. A vízépítési műtárgyak B 140-es minőségi beton­jához általában C 400-as, a B 200 és B 280-as mi­nőségű betonhoz C 500-as, ennél magasabb minő­ségű betonhoz pedig C 600-as cementet kell más előírás hiányában használni. Nagy tömegű vízépítési betonokhoz külföldön különféle különleges, ún. hidrotechnikai cementeket gyártanak. Ezek heterogén cementek, amelyekhez kohósalakot, pernyét stb. adagolnak. Kötésidejük hosszabb, szilárdulásuk lassúbb, mint a portland- cementeké. Hidraulikus pótlékok olyan anyagok, amelyek lisztfinomságúra őrölve, vízzel keverve önmaguk­ban nem kötőképesek, de hidraulikus kötőanyagok­kal (mész, portlandcement) és vízzel keverve kötni és szilárdulni tudnak mind a levegőn, mind a víz alatt. Ilyenek a bázikus kohósalakok és a savanyú hidraulikus pótlékok, mint a traszok, a természetes és mesterséges puccolánok. Mesterséges savanyú hidraulikus pótlék pl. az egyes szénfajták elégeté­sekor keletkező tüzelési pernyék és salakok. Az építőgyakorlatban hidraulikus pótlékokat a mész, illetve a portlandcement hidratációja során képződő mészhidrát lekötésére és egyéb célokra, mint pl. a vízzáróság növelésére alkalmazzák. A traszliszt hozzákeverésével a beton bedolgozha­tósága javítható. Hazánkban hidraulikus pótléko­kat külön nem hoznak forgalomba, hanem azokat cementkiegészítő anyagokként a cementtel együtt állítják elő. 11-3. táblázat Különböző cementekkel készülő betonok tájékoztató szilárdulása A cement minőségi osztálya + 20 °C mellett a beton nyomó­szilárdsága a 28 napos érték %-ában i 2 7 28 napos korban C 600 20-30 40-50 65-78 100 C 500---• •• 2 0-30 60-60 100 C 400 — 10-20 40-50 100 11 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom