György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VIII. Csatornázás és szennyvíztisztítás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE Vili —151 VIII-55. táblázat A nyers szennyvíz különböző jellemzői és az iszapmennyiség közötti kapcsolat Megnevezés Angyalföld 1967. Angyalföld 1968. Pestlőrinc 1968. Pestlőrinc 1968. Pécs 1967. Pécs 1967. Hódmezó vásárhely, 1968. 24 órás átlag 3 havi átlag 1 havi átlag a) Szennyvízhozam, m3/nap 235,800 190,800 1,980 2,000 23,400 23,250 4,600 b) Szennyvíz BOL, kg/nap 71,700 66,000 700 1,200 9,400 7,800 470 c) Napi szennyvíz KOI, kg/nap 129,000 143,400 2,100 3,0001,400 d) Iszaphozam, m3/nap 2,300 1,100 10 8 400 210 12 e) Súly szerinti iszaphozam, kg/n 41,000 49,200 80018,900 13,600 750 D/A m3/ms 0,0098 0,0058 0,0051 0,0040 0,0171 0,0090 0,0026 E/A kg/m3 0,1739 0,2579 0,40400,8077 0,5849 0,1630 E/B 0,5718 0,7455 1,14282,0106 1,7435 1,5957 E/C 0,3178 0,3431 0,38090,5357 nélkül bocsátjuk a szennyvizet a biológiai tisztítólépcsőbe. Ez, különösen kisebb szennyvíztisztító telepeken gyakran alkalmazott megoldás. Mennyiségi és minőségi jellemzés. Az iszaphozam megállapítása két úton történhet: közvetlenül, tehát az üzemeltető által naponta kitermelt iszap mennyiségének megmérésével, amelyhez koncentrációmérés csatlakozik, ill. közvetett úton, vagyis a szennyvíz mintázása útján, amikor is a szennyvízből a kiülepíthető anyagot laboratóriumban vonjuk ki és mérjük. Ez utóbbi módszer átlag-mintavevő beállítását kívánja meg, mert a mérés csak akkor ad hű képet a tényleges viszonyokról, ha a koncentrációadatok értékelése a vízhozam függvényében történik. Közelítő megoldásként a szivattyúkapacitás ismeretében is lehet adatot szerezni a vízhozamviszonyokról. Az iszaphozam megállapításához az előülepíthető iszapon kívül a biológiai tisztításból származó ún. fölösiszap és a kettő keverékének együttes mennyisége is szükséges, mégpedig a koncentrációviszonyokkal együtt. További probléma a különböző iszaphozamok (volumetrikusan és szárazanyagban történő) viszonyítása a szennyvíz m3-hez, vagy lakosegyenértékhez, illetve az iszap szárazanyag összevetése a szennyvíz BOI5 és KOI értékekkel. A VIII-55. táblázatban foglaltuk össze az iszapmennyiség és -minőség megállapítására vonatkozó néhány hazai mérés eredményét. Az iszap elhelyezés technológiai megoldásai A VIII-56. táblázatban jellemeztük az iszap „sorsát”, a logikai sorrendbe állított technológiai lépéseket. A VIII-56. táblázatból is látható már, hogy az iszapkezelésre egységes, általánosan alkalmazható „receptet” adni lehetetlen, mindig a fennálló lehetőségek gazdaságilag jól megragadott kombinációja vezet célra. Az iszaptérfogat csökkentése, sűrítés, víztelenítés, szárítás Az iszapvíz kötésformái. A víz az iszapban különböző formában van jelen. Tekintettel arra, hogy a víztartalomnak óriási szerepe van a kezelendő iszaptérfogat szempontjából, a kérdés részletes vizsgálata nagyon lényeges (VIII-120. és 121. ábrák). A víz megkötésének lehetőségei az alábbiak: A pórusvíz az iszapvíz zömét képezi. Lényegében az iszapszemcsék által közbezárt víz. A pórusvíz és az iszaprészek között erőkapcsolat nincs, ezért 9ö* 1571
