György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VIII. Csatornázás és szennyvíztisztítás
Vili —146 CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS gok szolgáltatják. Sóknál a semlegesítési reakció azon alapszik, hogy erős savak (HC1, H2S04) a gyenge savakat (pl. C02) sóiból kiszorítják. Tekintve, hogy a C02 oldhatósága korlátozott, az oldatból eltávozik és a reakció teljessé tehető. A szén-dioxid vizes oldatban savként viselkedik, H+-t bocsát az oldatba C02 + HOH = H+ + HCO3, így lúgok semlegesítésére alkalmas. Semlegesítők méretezése: Alapadatként szükséges ismernünk a semlegesítendő szennyvíz mennyiségét és ennek időbeli eloszlását, a szennyvíz lúgosságát, ill. savasságát, a semlegesített szennyvíz pH-ját. A semlegesítés megtervezése előtt a savas és lúgos szennyvizeket összevezetjük és kiegyenlítjük. Az összevezetéskor mérgező gázok keletkezhetnek, amire figyelemmel kell lenni (1. Qalvánipari szennyvizek kezelését). VIII-114. ábra. Mészkőágyas semlegesítő. Összefüggés az elfolyó víz pn értéke, a rátáplálási sebesség és a mészkőágy-magasság között VIII-115. ábra. Mésztejes semlegesítő. Összefüggés a keverési teljesítmény és a semlegesítési idő között a) Mészkőágyas semlegesítő. A rendelkezésre álló mészkővel és szennyvízzel előbb kísérleteket kell végeznünk. Különböző töltetmagasságoknál és áramlási sebességeknél mérjük az elfolyás pH-érté- két. Az adatokat grafikusan ábrázolva, a VIII-114. ábrához hasonló diagramot kapunk, amelyből a mészkőágy fő méretei meghatározhatók. Mészkőágyas semlegesítőknél a H2S04-koncentráció nem lehet nagyobb 0,6%-nál, hogy a gipsz- (CaS04-) kéregképződést elkerüljük. Ezt a veszélyt egyébként a víz felfelé áramlásával is csökkenthetjük. b) Mésztejes semlegesítő. A szennyvízhez — tit- rálással előzetesen megállapított mennyiségű — 8—15%-os koncentrációjú mésztejet adagolunk. A keverés a reakciót nagymértékben gyorsítja, ezért kísérleti úton meghatározzuk a keverési intenzitás és a kívánt pH eléréséhez szükséges idő közötti összefüggést (VIII-115. ábra). Ebből a bekeverő műtárgy térfogata és a szükséges keverőteljesítmény számítható. c) Sav adagolású semlegesítés. Az eljárás a mésztejes semlegesítéshez hasonló. A semlegesítéshez kénsavat vagy más hulladéksavat használunk. Olcsó savforrás a füstgázok C02-tartalma, ami 14% -ot is elérhet. A füstgázokat a semlegesítendő szennyvízen át buborékoltatjuk vagy töltött tornyokban a szennyvízzel ellenáramban vezetjük. Bármelyik semlegesítési eljárást használjuk, a semlegesítő ágens bekeverése után 20—30 perces1 tartózkodási idővel ülepítőt kell építeni, a semlegesítési folyamatban keletkező iszap eltávolítására. A kísérletekben meg kell határozni a szükséges mészkő, mész, sav, ill. füstgáz, valamint a keletkező iszap mennyiségét. 400 m3/nap vízmennyiségig általában szakaszos, efölött folyamatos üzemű automatikus berendezés tervezése célszerű. A semlegesítés műtárgyai: Az ismertetett technológiák folyamatábráját a VIII-116. ábra ismerteti. A szerkezeti anyagokat savas szennyvizeknél műanyag vagy saválló kerámia burkolatú medencék és saválló fém vagy műanyag gépészeti berendezések alkothatják. Lúgos szennyvizeknél a közönséges acélszerkezetek és a beton is megfelelő, de kénsavas semlegesítés esetén a beton szulfátkorrózióját figyelembe kell venni (bővebbet 1. „Építőanyagok''’ fejezetnél). Az ülepítőből kivett iszap víztelenítésére gépi iszapvíztelenítési eljárásokat (szűrők, centrifugák), ill. szikkasztóágyakat használhatunk. Semlegesítők üzeme. Az üzemvitel legfontosabb feladata az elfolyás pH-értékének a megadott határok között való tartása. Ennek biztosítására 1566
