György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VIII. Csatornázás és szennyvíztisztítás
VIM-120 CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS zá, hogy ha semlegesítésre vagy kiegészítő foszfor, illetve nitrogén tápanyag-adagolásra van szükség, ezt közvetlenül a fermentor — továbbiakban eleveniszapos levegőztető medence — elé iktatjuk, egyéb kémiai előkezelést (vegyszeres koagulálást, kicsapatást) az előülepítő elé iktatunk. A túlzott olaj- és zsírtartalom igen megterhelheti az eleven- iszapos rendszert, ahol ilyen eset áll fenn, különleges olaj- és zsírfogók alkalmazására van szükség. Tervezési irányelvek. Tartózkodási idő. A tervező azt szeretné először is tudni, hogy mekkora levegőztető medencére (reaktorra) lesz szükség, tehát, hogy mennyi ideig tartózkodjék abban a szennyvíz ? Az érkező víz összetétele, szervesanyag-tartal- ma ismert, az elérni kívánt hatásfok ismert, hiszen hatósági előírás alapján kell az elfolyó víz szerves- anyag-tartalmát, BOI-ját vagy KOI-ját biztosítani, tehát csak az időbeli lezajlás, a reakció sebessége probléma. Ez utóbbi azonban már nemcsak az időtényezőnek, hanem az elegykoncentrációnak, az Xj-nek is függvénye. Levezethető, hogy az rt szorzat és a tXí szorzat konstans értékek (16). Ez elméletileg igen tág határt biztosít t számára, azonos reakciósebesség mellett is. Gyakorlatilag azonban a helyzet az, hogy az oxigénfogyasztás r, jobban mondva az ennek kielégítését biztosító oxigénbevitel OG (ill. KLa), de ugyanúgy Xl megvalósítható értéke igen korlátozott, sőt optimummal rendelkező tényezők. Az „Aerob és anaerob fermentációs folyamatok elvi alapjai” c. fejezet (9) képlete érvényes a tápanyaglebontás (B01- -eltávolítás) sebességére, mind levegőztetett tavak, mind eleveniszapos rendszerek esetében, tehát ebből í-re adódik: t= S° 8t , nap, (27) ahol tehát t egyedül vs függvénye. A vs valószínű határaira vonatkozó értékeket a választott tisztítási rendszer függvényében a VIII-48. táblázatból nyerjük. Ugyanitt látunk irányértékeket Xj-re is. Ez utóbbinál célszerű az alsó határon maradni, hogy X] növelésével szükség szerint (ideiglenesen VJII-48. táblázat Főbb tervezési paraméterek ipari és városi szennyvizek eleveniszapos tisztításához Teljes oxidációs rendszer Teljes biológiai tisztítást nyújtó rendszer Résztisztítást nyújtó (diszperz) rendszer (levegőztetett tó, ill. nagy terhelésű eleven - iszapos rendszer) * Tervezési paraméter ipari szennyvíz - tisztítás tartománya városi szennyvízhez javasolt optimumok nitrifikációval Eleveniszap-koneentráeió (szerves hányad) Xv g/1 2-5 0,7-0,5 1,0-2,5 3,0/2,0 Reakciósebesség (tápanyaglebontási) t>s, g/g X nap 0,05-0,15 0,15-1,0 0,3-0,5 0,6/5,0 Tartózkodási idő, t nap 1-3 0,1-1,0 0,2-0,4 4/0,05 Iszapkor, L, nap 20-100 1-15 4-5 4/0,5 Oxigénbeviteli sebesség OCn, g/1 x nap 0,20-0,70 0,08-4,5 1,7 —1,9 0,7/5,0 Fajlagos energiaigény, watt/m3** 5-17,5 20-113 42,5-47,5 17,5/125 Iszapindex, M-v ml/g 100-200 40-200 80-150 200/300 Utóülepítési idő, h 5-8 2,5-5 co bx 1 öR ecirkuláció arány, R H* 0 1 co © 0 ,3-1,5 0,5-1,2 0/0,3 Megjegyzés: * A levegőztetett tónál és a nagyterhelésű eleveniszapos rendszernél nem tartományt adtunk meg, hanem jellemző átlagértékeket. ** 1 kWh =1,67 kg O, alapon számolva. 1540
