György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VII —145 mikroszennyeződést tartalmazó víz, míg a nagyobb fajsúlyú homokszemcsék alul távozva visszakerülnek a rendszerbe. Az eljárás műszaki és gazdasági előnyei a következők : a) a szokásos derítési sebesség (felületi terhelés) 2—3-szorosa érhető el, b) a derített víz minősége jobb, az ülepítési hatásfok nagyobb, c) a derítésgyorsító homok mintegy 95%-a visszanyerhető a hidrociklonok alkalmazásával, d) a derítést elősegítő polimer anyagok egy része a homokszemcsékhez tapadva visszakerül a rendszerbe, így kb. 30%-os megtakarítás érhető el folyamatos üzem esetén. A rendszer továbbfejlesztésére Franciaországban további kísérletek folynak. Az iszap részbeni lefölözésére és homok helyett még nagyobb fajsúlyú őrlemény felhasználása révén elértek már 3 mm/s felületi terhelést is. A derítés során alkalmazott vegyszerek és derítésgyorsító anyagok A koaguláció biztosításához, a pehelyképzés létrehozásához a nyersvízhez pozitív töltésű, fémsók vizes oldatait adagolják. Ezeket a műszaki gyakorlat alap-derítőszereknek nevezi. A leggyakrabban használt alap-derítőszerek a következők : alumínium-szulfát Al2(SO,)3-18 H20 vas-klorid FeCl3-6 H20 vas-szulfát FeSÖ4-7 H20 Magyarországon rendszerint alumínium-szulfátot használnak a derítéshez. Az alumínium-szulfátot alumínium-hidrátból (timföld) és kénsavból állítják elő. A hazai kereskedelemben darabos vagy aprított formában kapható. Az alumínium-szulfát vizes oldata hidrolízis folytán erősen savas kémhatású (pH-érték = 3,5), ezért az oldás és adagolás során saválló berendezések szükségesek. Az oldókádakat saválló burkolattal kell ellátni, sőt a szilárd anyag raktározása során is célszerű aszfaltburkolatú padlót és műanyag mázzal bevont oldalfalakat alkalmazni. A vas-klorid hazánkban importcikk, ezért ritkábban alkalmazzák. Előnye, hogy tágabb pH- értékek között alkalmazható és hideg vizek esetében gyorsabb pelyhesedést biztosít, mint az alumínium-szulfát. Sávosán bomló, maró hatású, ezért kezelése (tárolás, adagolása) fokozott munkavédelmi intézkedéseket igényel. A vas-szulfát a vas-kloridhoz hasonló tulajdonságú, de nem higroszkopikus, kevésbé bomló és száraz helyen különösebb óvintézkedés nélkül tárolható. Alumínium-szulfáttal együtt is alkalmazzák, de legfeljebb annak 5%-áig terjedő mennyiségben a szilárd anyag tömegére vonatkoztatva. Ez esetben az alumínium-hidroxid-pelyhek gyorsabb képződését elősegíti. A derítést elősegítő vegyszerek az alap-derítőanyagok hatását segítik elő. (A gyakorlatban másodlagos derítőanyagoknak is nevezik.) A legismertebb derítést elősegítő anyagok az alábbiak: aktivált kovasav, polielektrolitok, egyéb nagy molekulájú szerves vegyületek. Az aktivált kovasavat nátrium-szilikát (vízüveg) oldatból savanyúan disszociáló anyag (kénsav, sósav, alumínium-szulfát, ammónium-szulfát vizes oldata) hozzáadása, összekeverése és reakciója révén állítják elő. A kovasav aktiválása során negatív töltésű kolloidok képződnek, amelyek az alapderítőanyagból kialakuló pclyheket összekapcsolják és fokozzák az egész pelyhesedési folyamat kialakulását. A polielektrolitok három csoportba oszthatók, kationaktív, anionaktív és nem ionos polielektroli- tokra. A kationaktívok pozitív töltésük miatt a negatív töltésű kolloidokat semlegesítik és összekapcsolják. Adott esetben az alap-derítőanyag szerepét is betölthetik. Az anionaktívok negatív töl- tésűek és elsősorban a pozitív töltésű alumínium- hidroxid-pelyhekre hatnak, elősegítik azok gyors növekedését. A nem ionosak fő hatása a hálószerű összekapcsolás. A derítést elősegítő anyagok igen sok fajtája terjedt el a gyakorlatban. Ezek közül a legismertebbek: Nalkolyt 110, Floeonit, Sedosan, Separán Np 10, Nalco 671, Stipex, CMC (karboxi-metil-cellulóz). A derítést elősegítő anyagoknak ivóvízellátás céljára történő felhasználása előtt az egészségügyi hatóságok engedélyét be kell szerezni. Jelenleg hazánkban az aktivált kovasav, a CMC, a Floeonit (mind hazai gyártmányok) felhasználása engedélyezett ivóvízellátáshoz. A derítésgyorsító anyagok olyan szilárd, por alakú ásványi termékek (mészkőpor, bentonit, agyag, homok stb.), amelyek nagyobb fajsúlyúk és átmérőjük révén hatásosan elősegítik a pehely- képződést, növeliK az iszapkoncentrációt és az üle- pedési sebességet. Nálunk ivóvízellátáshoz a finom kvarchomokot (0,02—0,1 mm) alkalmazzák a szabadalmazott Cyclofloc-derítési eljáráshoz. 1381
