György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII —122 VÍZELLÁTÁS maznak. A berendezés felső részén elhelyezett lövőkékből a szűrőtáblákra tapadt szennyeződést erős vízsugárral gyűjtővályukba mossák. A lemosott szennyeződést a mosóvízzel együtt csatornán elvezetik. A szalagszűrőt vasbeton aknában helyezik el. A felfüggesztő- és meghajtószerkezetek zárt, fűthető helyiségbe kerülnek. A szalag felső része és a tisztítóberendezés védőburkolatot kap. A burkolatra elhelyezett üvegablakon át ellenőrizhető a szűrő üzeme, a megközelítést ugyancsak a burkolaton levő nyitható lapok teszik lehetővé. A berendezést célszerű automatikus működésű vészkiömlő- vel ellátni. A szalag hirtelen leállása esetén (pl. áramkimaradáskor) a vészkiömlő szerkezet szabaddá tesz egy nyílást és lehetővé teszi a nyersvíz akadálytalan elvezetését. Ezáltal elkerülhető a vízállás-növekedés miatt előálló eltömődés és a szűrő megrongálódása. A gyakorlatban alkalmazott szalagszűrők szitaszövetének lyukmérete 0,3—5 mm között van. A huzalok anyaga rozsdamentes acél, vörösréz, sárgaréz, bronz vagy műanyag. A szalagszűrők tervezésekor a szűrt vízben megengedhető szennyeződés- maximális méretének felvétele alapján először a szűrőelem lyukméretét kell megválasztani. A lyukmérethez tartozik egy optimális szűrési sebesség, a szitaszövet anyagához és a szűrő szerkezetéhez pedig egy ún. szabad keresztmetszeti tényező, mely a tényleges szabad nyílásfelületnek a hasznos szűrőfelülethez való viszonyát adja meg. A szűrőn átvezetendő vízhozamhoz így kiszámítható a megválasztott szűrőanyag alapján a szükséges hasznos felület. Ezen adat birtokában, a nyersvíz szintjének ingadozása figyelembevételével tervezhetők meg a szalagszűrő főbb méretei (teljes szűrőfelület, hosszúság, szélesség). Az alapvető összefüggések: Fh =f, F = — sz XJ F ^h = —• h / E képletekben Fsz a szűrő tényleges szabad nyílásfelülete; Fh a szűrő hasznos (a nyers vízzel érintkező) felülete m2-ben; / a szabad keresztmetszeti tényező; Q a szűrendő vízmennyiség m3/s-ban; v a szűrési sebesség m/s-ban. Az / tényező két részből tevődik össze: f=f1+f2, ahol /, a tényleges szűrőelem, f2 pedig az alátámasztó szerkezet keresztmetszeti tényezője. Tapasztalati adatok alapján a szűrési sebesség optimális értéke 0,3—2,0 mm lyukméretnél 0,04— —0,30 m/s, 2—5 mm lyukméretnél 0,30—0,50 m/s értékek között választandó meg. Az / értéke a szűrőanyag és alátámasztó szerkezet függvényében általában 0,20—0,60 között van. A szalagszűrő optimális előrehaladási sebessége a szűrési sebességhez közeli érték. A kisebb szűrési sebesség a szűrőhatást növeli, nagyobb szűrési sebességgel nagyobb vízmennyiség bocsátható át. Az előrehaladási sebesség növelésével a szennyeltávolító képesség növelhető, egy bizonyos sebesség fölött viszont már előállhat annak a veszélye, hogy a szitához tapadt szennyeződés még a tisztítóberendezés elérése előtt visszahull a nyersvízbe. Felszíni vizek — főleg folyók — hordaléktartalma, durva szennyeződése nagymértékben és gyorsan változhat, ezért a szalagot legalább két sebességre beállíthatóan kell kialakítani. Az alacsonyabb előrehaladási sebesség a legkisebb szűrési sebességhez közelálló értékben, 0,05 m/s-ban állapítandó meg. A vízbe merülés mértéke a felszíni víz szintingadozásának a függvénye. A nyomásveszteség (szűrőellenállás) szalagszűrőknél cm nagyságrendű. Ha a szűrőellenállás 0,30 m fölé emelkedik, akkor ez rendkívüli szennyeződésnek, vagy pedig a szalagszűrő rendellenes működésének, a nem kielégítő tisztításnak az eredménye. A több napot is igénybe vevő esetleges javítás miatt legalább 2 egységgel célszerű a szükséges szűrőfelületet biztosítani. A szalagszűrőket elsősorban nagyobb vízszint- ingadozású folyókra telepített vízkivételi művekben alkalmazzák. A szalag hosszát úgy kell méretezni, hogy a legkisebb vízállásnál is elegendő szűrőfelület álljon rendelkezésre. Gyakorlati tapasztalatok szerint 8 m-es vízszintingadozás 25 m hosszú szalaggal még gazdaságosan hidalható át. A maximális bemerülési mélység ennek megfelelően 6 m körüli érték. Nagy jelentősége van a szalagszűrőnek az ipari vízellátásban, ahol napi több százezer m3, esetleg millió m3 nagyságrendű felszíni víz mechanikai tisztítása szükséges (pl. hűtővizek esetében). A folyóra telepített vízkivételi művek szerves részét képezik a gereb vagy gerebek mögött elhelyezett szalagszűrők. Tapasztalati adatok közepesen szennyezett, szokványos hordaléktartalmú folyóvíz esetén számításba vehető szűrési teljesítményre 1 m2 hasznos felületre (Fh) vonatkoztatva a lyukméret függvényében: 0,3 mm lyukméret esetén 0,8 mm lyukméret esetén 2 mm lyukméret esetén 5 mm lyukméret esetén 150— 200 m3/h 400— 500 m3/h 500— 700 m3/h 1500-2000 m3/h Szalagszűrőket jelenleg hazánkban nem gyártanak. 1358
