György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VII — 119 Vegyszeres kondicionálás. Az iszapot koaguláltat- ják és így vízleadó képességét fokozzák. Példa: a szennyvíziszaphoz vákuumszűrés előtt történő vas- klorid-adagolás. Mosás. Az iszapból kimossák azokat az anyagokat, amelyek gátolják az iszap vegyszeres kondicionálását és vákuumszűrését. Példa: a kirothasztott iszap lúgosságának csökkentése és ezzel együtt a szűrés előtt szükséges vegyszeradagolás csökkenése. Melléktermék a mosóvíz. Biológiai flotáció. Az iszapot a lebomlás során keletkező gázok emelik a víz felszínére. Az iszap így sűrűsödik. Példa: az előülepítő iszapjának flotá- lása 5 napig 35 °C-on. Vákuumszűrés. A vizet szívással távolítják el az iszaprétegből és porózus anyagra viszik fel. Példa A vegyszerrel kondicionált eleveniszap víztelenítése folyamatos rotációs vákuum-dobszűrőn. Iszaplepény keletkezik, az eltávolított víz a melléktermék. Szárítás levegővel. Az iszap nedvességtartalma szemcsés anyagon történő elterítést követően távozik. Példa A jól kirothasztott szennyvíziszap homokágyakon történő szárítása, amikor jól lapátolható és szállítható szárított iszap keletkezik. Melléktermék az a víz, ami a drénrendszeren át távozik. Hőkezelés. A nedvességtartalom a hőközlés hatására csökken. Az iszap lényegében száraz állapotba hozható. Példa A vákuumszűrőről lekerült iszaplepénynek a szárítása folyamatos szárítóberendezésben. A nedvességtartalmat 10% alá lehet csökkenteni. Iszaprothaszlás. At. iszap anaerob körülmények közötti lebontása. A rothasztás gázosodással, folyadékkeletkezéssel, stabilizációval, a kolloidszerkezet szétroncsolásával és koncentrálásával, sűrítéssel és nedvességtartalom-elvesztéssel párosul. A keletkező gáz általában a szén-dioxid mellett éghető metánt és ritkán hidrogént tartalmaz. Példák a) a leülepedett szilárd anyagok rothasztása kétszintes ülepítőben vagy emésztőgödörben; b) különálló fűtött tartályokban való iszaprothasztás, amikor az iszap az elő- vagy utóülepítőből, vagy mindkettőből származik. Égetés. A hőkezelt iszapot magas hőmérsékleten gyújtják meg önmagában vagy tüzelőanyaggal együtt. Példa a) a hőkezelt iszap elégetése. Az égetés végterm éke ásványi hamu. Az égési gázok melléktermékként jelentkeznek. Nedves égetésnél az iszapot 140 °C-on és 84,4— — 126,8 kp/cm! nyomáson oxidálják. Az elfolyó szuszpenzió és a kibocsátott gázok a melléktermékek. A víztisztítás feladatai A megoldandó feladat határozza meg — sokszor igen összetett és sok alternatív megoldást megengedő módon is — a technológiai eljárást, amelynek során a különböző fizikai, kémiai és biológiai hatások összegeződnek, de adott esetben egymás ellen is dolgoznak. A víztisztítási technológiára általános érvényű sémát adni nem lehet, mert eltérően a szennyvíztisztítástól, a kiinduló alapadat, a nyersvíz minősége szinte minden esetben más és más, sőt — elsősorban felszíni vizek esetén — a tágabb értelemben vett hidrológiai viszonyok és mesterséges beavatkozások (ipari szennyeződések) időben is igen nagy mértékű minőségi eltéréseket okozhatnak. Egy felszíni víztisztító művet víztechnológiai szempontból ezért úgy kell méretezni, hogy — az ésszerűség határain belül — a legkedvezőtlenebb nyersvízminőség esetében is kielégítő minőségű tisztított vizet tudjon biztosítani. A megoldandó fő vízkezelési feladatokat úgy csoportosítja e könyv az olvasó részére, hogy az egyszerűből a bonyolult felé haladva egyben mégis bizonyos technológiai sorrendre utaljon és a vízellátási műszaki gyakorlatban alkalmazott technológiai berendezéseket, műtárgyakat is megfelelő logikus sorrendben megismertesse. A konkrét víztisztítási feladat megoldásához az előzőkben felsorolt alapműveletek, eljárások kiválasztása, ill. szükség szerinti kombinációja révén lehet eljutni. A víztisztítás során megoldandó főbb feladatok a következő csoportokba oszthatók: a) Az uszadék jellegű durva szennyeződések eltávolítása rácsokkal, szalagszűrőkkel, közönséges dohszűrőkkel (mechanikai tisztító hatás). b) A lebegő,általá ban könnyen ülepíthető anyagok eltávolítása homokfogókkal, hidrociklonokkal, ülepítőmedencékkel (mechanikai tisztító hatás). 1355
