György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VII —89 A gyulai víztoronytípus (VII-113. ábra) körlemez alapon nyugvó csonka kúp alakú köpeny héj, amelynek belsejében betonozóállványon készül el a medence. A szegedi víztoronytípus (VII-114. ábra) az ún. SVETHO rendszerű csúszózsaluzatos berendezéssel épül, amelynél a köralap lemezen kettős görbületű forgáshéj köpenyfalra mint törzsre, külső és belső elhelyezésű medencék kerülnek. Csővezetékek hőszigetelése. Víztornyokban a közös felszálló cső a tartályban vagy az előtérben ágazik ketté. Eszerint megkülönböztetünk töltő (beömlő) és szolgálati csövet. Az utóbbi tolózárral lezárható. Ilyenkor a torony állócsőként működik. Az ürítő- vezeték a tartály fenekének legmélyebb pontjáról indul. A tolózárakat legcélszerűbb a tartályfenék alatt létesített födémmel kialakított emeleten elhelyezni, ahova a toronyba vezető lépcső is torkollik. A csurgalékvíz elvezetéséről is kell gondoskodni. A torony csővezetékeit úgy kell megtervezni, hogy azok a medence mozgásait követhessék. Terjeszkedési darabok beépítésére is szükség lehet, hogy a vezeték hőtágulásból származó hosszváltozása csőtörést ne okozzon. A torony alsó része kiképezhető gépháznak, szerszámkamrának. (Ivóvízellátásnál ehhez az egészségügyi hatóság hozzájárulása szükséges.) Ipartelepeken igen gyakran kell koncentrikus, gyűrűs rekeszekben különböző célokat szolgáló (ipari, ivó- stb.) vizet tárolni. Hasonlóképpen egymás fölött is több tartály helyezhető el, ha különböző nyomás alatt kell tartani az egyes (ipari, tűzi-, ivóvíz stb.) hálózatokat. Ilyenkor, ha a víz minősége megengedi, a felső tartályok túlfolyó vize az alatta levő ipari tartályba vezethető. A túlfolyó- és ürítővezetékeknek csatornába, befogadóba torkollását mindenkor (fontosabb esetekben kettős) vízzárral (szifonnal) kell megoldani, hogy férgek, 1325 VII-112. ábra. Henger alakú vasbeton víztorony VII-111. ábra. Szolnoki vasbeton víztorony
