György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VII —85 nem lehet több, mint 100 cm3/m2/24 h. A vízzárósági vizsgálatot csak teljes feltöltés után lehet elkezdeni. A nagyobb mértékű vízveszteségnek, illetve a víz- szint süllyedésének oka lehet: hibás vakolat, víz- áteresztő beton, a csőátvezetés helyének hiányos tömítése, a nem tökéletesen záró tolózárak, a medence vizének párolgása. A vízzárósági vizsgálat végrehajtására az érvényes Építőipari Kivitelezési Szabályzat előírásai a mértékadók. Oltóvízmedencék. Az oltóvíztartalékot rendszerint az ivó- vagy iparivíz-rendszerek medencéiben tárolják. Ezenkívül a hivatkozott rendelet mind ipartelepeken, mind lakótelepüléseken külön, függetlenül a közüzemű vízellátástól tartalék tüzivíz- tárolók létesítését írja elő (VII-13. táblázat). Az 50 m3-es és 100 m3-es tüzivíztárolók kiviteli terveit a MOTI. 31-103/640s MOTI. 31-104/64 sz. típustervek tartalmazzák. Ezek kör alaprajzú 7 m, illetve 9,5 m átmérőjű fedett, héjszerkezetű vasbeton medencék. A tűzoltóvíz-medencék létesítésekor az MSZ 15232 előírásait be kell tartani. VII-13. táblázat Tartalék oltóvíz tárolása (1/1963. BM rendelet 87. §. 4. pont és a 88. §. figyelembevételével) Létesítmény, tűzveszélyességi osztály Beépített földszinti alapterület, m 2 50 m3-es vízkészlet-egység 300-3000 i A minden további megkezdett 3000 után í* 400-4000 i B minden további megkezdett 4000 után í* 1000-5000 i C** minden további megkezdett 5000 után i Lakótelep minden megkezdett 20 000 m2 után i * A tűzrendészen hatóság által meghatározott helyen egy vagy több egységben. ** Csak a tűzrendészet! hatóság előírása esetén. Az oltóvíztároló medencéket állandóan vízzel feltöltve kell tartani. A létesítményekben és a lakótelepüléseken a nyílt víztároló medencét célszerű kerítéssel ellátni. Megközelítése érdekében a kerítésen megfelelő számú és méretű ajtót, illetve kaput kell elhelyezni. Víztornyok Általános követelmények. A víztornyokkal, mint magastárolókkal szemben ugyanazok az általános követelmények vízellátás-technológiai szempontból, mint a földbe süllyesztett medencékkel szemben. A víztornyoknak a csak mélytárolókkal rendelkező rendszerrel szemben — mint magastárolóknak — az alábbi előnyei vannak: A fogyasztók vízellátása, az oltóvíz szolgáltatása villamos energia megszűnése esetén is egy meghatározott ideig megfelelő nyomással biztosított. Könnyen kielégíthetők azok a fogyasztók, amelyek fogyasztása időben rendkívül változó. Állandóan kiegyenlített a hálózati nyomás. Hálózat méretezésére kedvezőbbek a feltételek. Egyenletesebb szivattyúzás biztosítható. A földbe süllyesztett magastároló medencével szemben a víztoronynak hátránya, hogy költségesebb, mint a földbe süllyesztett magastároló medence, és a víz kevésbé védett a hőmérsékletingadozások ellen. A víztornyokkal nagy építési költségük miatt elsősorban csak a vízfogyasztás kiegyenlítése érdekében legszükségesebb tárolótérfogatot vagy annak egy részét és a nélkülözhetetlen oltóvíztartalékot biztosítják. Az egyéb tárolandó vízmennyiséget az olcsóbb mélytárolóval, földbe süllyesztett medencével tárolják. A víztorony tárolótérfogata és a tárolás szint- magasságának meghatározása egyébként azonos a magastárolású medencékével. A víztorony medencéinek alaprajza rendszerint kör keresztmetszetű, kis tartályok esetén néha négyzetes. A vízoszlop célszerű magassága kb. az átmérő fél mérete. A szivattyú emelési magasságának csökkentése (tehát energiamegtakarítás) érdekében nem kell a vízoszlopot 5—6, kivételesen 8—10 m- nél nagyobbra tervezni. Építési és esztétikai szempontok. Víztorony építésére leggyakrabban felhasznált anyag a vasbeton és az acél. Újabban kísérleteket végeznek alumínium tartály alkalmazására is. Korábban hazánkban csak monolit vasbeton víztornyok épültek. A különféle új építéstechnológiák bevezetésével a vasbeton víztoronyépítésben nagy perspektíva nyílt. Ilyenek pl. az előregyártás 1321
