György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE Vli-67 fokértékek is messze elmaradnak a szivattyú optimális hatásfokától. Ha kettő vagy több azonos jelleggörbéjű szivattyú az üzemidőnek nagyobb részében párhuzamosan dolgozik, akkor kiválasztásuk viszonylag egyszerű, csak arra kell ügyelnünk, hogy mindegyikük a normál pont közelében üzemeljen és az esetleges statikus terhelésváltozások az üzemet ne tolják kedvezőtlen hatásfokú munkapont felé. Nehezebb megfelelő gépet kiválasztani akkor, ha az időben változó vízmennyiségi igényeket az együttdolgoztatott és vízmennyiségre kapcsolt szivattyúegységek számának változtatásával akarjuk kielégíteni, tehát egy lépcsőn vízmennyiség-szabályozást akarunk létesíteni. A vízszállítás változásától — a bekapcsolt szivattyúegységek számától — függően fog minden üzemállapotban a munkapont kialakulni, tehát minden újabb szivattyúegység bekapcsolásával a munkapont a csővezetékgörbén továbbvándorol. A korábbiakban megállapítottuk azt, hogy akkor a leggazdaságosabb a szivattyúüzem, amikor a munkapont a normál pont közelébe esik. A munkapont megváltozása esetén számítani kell arra, hogy vagy az egyik, vagy a másik egységszám együttműködtetésekor emelhető át a víz a legjobb hatásfokkal. Lépcsős szivattyúüzem kialakítására a hatásfokok és az üzemidők alapján gazdasági vizsgálatokat kell végezni annak megállapítására, hogy a szivaty- tyúk normál pontja melyik üzemállapotban essék a munkaponthoz legközelebb. Ha a vízszállítási igény erősen változik és a csővezeték jelleggörbéje meredek, nem gazdaságos a különböző vízmennyiségi igényeket azonos normál pontú szivattyúk párhuzamos járatásával kielégíteni. Gazdaságosabb ilyenkor a nagyobb vízszállításhoz tartozó munkaponthoz közelebb eső normál pontú, tehát nagyobb vízszállítással és szállítómagassággal rendelkező szivattyút alkalmazni. A VII-80. ábra olyan átemelőtelep üzemi jellemzőit ábrázolja, ahol négy szivattyú van felszerelve. A szivattyúk közül kettő-kettő azonos normál pontú (I., ill. II. típus). A legkisebb vízmennyiséget egy db I. típusú szivattyú szállítja. A következő szállítási igényt a második, azonos normál pontú I. típusú szivattyú bekapcsolása biztosítja. A harmadik fokozatban már nem lenne gazdaságos egy további I. típusú gépet üzemeltetni, mert a harmadik azonos teljesítményű szivattyú bekapcsolásával a vízszállítás lényegesen nem növekedne, viszont a szivattyúzás hatásfoka kedvezőtlenül alakulna. Ezért a következő vízszállítási fokozatnak az előző két szivattyú leállításával és két más normál pontú, II. típusú szivattyú indításával teszünk eleget. A szivattyú bekapcsolása, illetve váltása alatt a munkapont az Aj-ből kiindulva Av A2 és az A:í pontok által meghatározott üzemi állapotokat érintette, miközben a vízmennyiség Q, 2Qt, 2Qn értékkel, a hatásfok pedig 77,, r].„ % pontok által meghatározott módon változott. A tervezés első lépéseként tehát meg kell határozni koordináta-rendszerben azt a Q—H mezőt, amit a szivattyútelepnek ki kell szolgálnia. A Q—H mezőn belül meg kell jelölni a tartósságokat, figyelembe véve azokat az üzemi pontokat vagy szűkebb tartományt, amely az összes energiafelhasználás szempontjából mértékadó. Nyilvánvaló, hogy akkor lehet a legkisebb energiafelhasználással dolgozni, ha az így kijelölt szűk tartományban a szivattyútelep gépe vagy csoportos vízszállítás esetén gépei a legjobb hatásfokkal működnek. A működő gépek számát az előírt tartomány Q—II szállítási igényeinek a legkisebb gépszámmal, és a legalacsonyabb szabályozási veszteséggel történő teljesítésének figyelembevételével választják meg. Szivattyúk légtelenítése A turbinaszivattyúk — kivéve a speciális kialakítású önfelszívó szivattyúkat — csak akkor tudnak működni, ha a járókerekük és a szívóvezetékük folyadékkal fel van töltve. Ha a szivattyú magasabban van elhelyezve, mint a szívótér üzemi vízszintje, a szivattyú indítását meg kell előznie a gép és a szívóvezeték feltöltésének. Legegyszerűbb megoldás a nyomóvezetékből feltölteni a szivattyút, ill. a lábszeleppel ellátott szívóvezetéket. A lábszelep alkalmazása a szívómagasság csökkentése miatt hátrányos. Hasonló beépítési viszonyoknál helyesebb a szivattyút vízsugár-lég szivattyúval légteleníteni (VII-81. ábra). 1303 VII-81. ábra. Légtelenítés vízsugar-légszivattyúval
