György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII —40 VÍZELLÁTÁS Kutok, kúffejaknáraf, siere/yényekkef Úrifó fóti- Toti/tir i ' Beköti reze fék VII-51. ábra. Rétegnyomásos víztermelő telep általános elrendezése VII-52. ábra. Két vízadó rétegből táplálkozó artézi kút vízhozamgörbéi VII-53. ábra. Az eredő vízhozamgörbe megszerkesztése artézi kútnál két vízadóréteg esetén A rétegvizes kutakban gyakran gáz is jelentkezhet. A gáz rendszerint metán vagy szén-dioxid. A gáz eltávozását még a vízműtelepen meg kell oldani. A metán a vezetékekben légzsákot és robbanást, a szén-dioxid korróziót okozhat. Rétegvizes kutakban a rétegeredetű vastartalom mellett gyakori a csőoldódásból eredő vas. Ez esetben vagy korrózióálló csőbélelést alkalmaznak, pl. üvegszálas poliészter csövet (1. VII-29. ábra), vagy katódvédelmet építenek be a kútba. Rétegvizes telepeknél gyakori, hogy egymás alatt több vízadó réteg helyezkedik el. Ezeket kihasználandó, egy-egy helyen, közvetlenül egymás mellett, több kút is telepíthető. Mindegyik más-más vízadó rétegre. Több vízadó réteg esetén ez az általános megoldás. Egy kúttal több vízadó réteget legritkább esetben szoktak megcsapolni, csak akkor, ha a rétegek nyomáskülönbsége nem nagy. Az egy kút- ban összekötött különböző nyomású rétegeknél nyomáskiegyenlítődés indulhat meg, és előfordulhat, hogy az összekötött rétegek együttes vízhozama azonos leszívásnál kevesebb vizet ad, mint külön- külön a rétegvizeké. A fenti jelenségeken belül az egyes rétegek túlterhelése, homokolódása is bekövetkezhet amellett, hogy a rétegek vízadó képessége nincs kihasználva. Az elmondottak miatt az összekötések előtt igen részletes hidraulikai vizsgálatok szükségesek és ehhez mindegyik réteg vízhozamgörbéjét külön-külön is ismerni kell. Példaképpen a VII-52. ábra egy olyan kút vízhozamgörbéit szemlélteti, amely két réteget csapol meg. Külön látható a magasabban elhelyezkedő első vízadó réteg és a mélyebb, második vízadó réteg vízhozamgörbéje, valamint a két réteg összekapcsolásából eredő hozamgörbe is. A VII-53. ábrán az összetett vízhozamgörbe szerkesztését láthatjuk két vízadó réteg görbéjéből. Olyan kutak esetén, ahol a víz felhajtóerejét a gázok, és nem a rétegnyomás okozza, a fenti szerkesztés nem alkalmazható. A védőövezetek kialakításának módját ilyen típusú vízműveknél is korábban említett utasítás írja elő. Mivel itt a vízadó réteg fölött vízzáró rétegek vannak, a kutak körül csak 10 m sugarú körömbelül kell körülkerített belső védőövezetet biztosítani. Külső védőövezetre ilyenkor előírás nincs. Meg kell viszont tervezni a hidrogeológiai védőövezetet. Repedezett kőzetekre telepített vízműtelepek Ide tartoznak elsősorban a mesterséges kartsztvíz- megcsapolás és a homokkőre, breccsára, konglomerátumra, andezitre stb. telepített vízművek. A mester1276
