György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII — 34 VÍZELLÁTÁS esetben í=365 nap, vagyis egy év múlva az 1. sz. kút depressziója, ha mind a három kút üzemel 432 1 9 0003 „ „ s,=-------------In---------------= 24,01 m. 1 2ji-11-6,2 0,1-50-50 Két kút üzeme esetében a depresszió 18,08 m-re adódik. A számításokból a vízműtelep kialakítására és elrendezésére adódik néhány fontos követelmény, mégpedig: terepszinten elhelyezett centrifugál szivattyúk nem alkalmazhatók, mert ebben az esetben két év múlva három kút ad annyi vizet, mint búvárszivattyúval egy. A kutak egymástóli távolsága tetszőleges, de a kutakat úgy kell kialakítani, hogy a közelebbi kúttelepítés esetén is a búvárszivattyúk a kiszámított mélységre legyenek helyezhetők. A képletből egyébként látható, hogy a depresszió a vízhozammal lineárisan arányos. Abban az esetben tehát, ha egy adott vízhozamnál már ismeretesek a depressziók értékei, bármely vízhozamhoz tartozó depresszióérték egyszerű arányosítással számítható. Karsztos vagy repedezett kőzetre telepített vízmű előmunkálatai A karsztkőzetekre (mészkő, dolomit) vagy egyéb repedezett kőzetre telepített vízműveknél a feltárás és az előmunkálat a már említett általános szempontokon kívül két területre korlátozódik. Az egyik a vízmű tervezett helyének, közvetlen környezetének részletes vizsgálata abból a célból, hogy a víztermelő létesítményeinket hova telepítsük és hogyan. A másik a távolabbi környék hidrogeológiai vizsgálata, amelynek során a vízutánpótlódás meny- nyiségi és minőségi kérdéseit, valamint egy esetleg már meglevő vízbázissal való kölcsönhatást kell tisztázni. A fenti eredményeket egybevetve lehet megbecsülni a vízműből várható víz minőségét és mennyiségét. A vízmű helyének közvetlen kutatását sokszor már a végleges kutakkal, aknákkal stb. oldják meg, tehát gyakorlatilag a kivitelezés kutatás jelleggel folyik. Ä környezeti tanulmányozást, amely a vízutánpótlódás, az újonnan telepített vízmű tápterületének kifejlődését és az esetleges egyéb meglevő víztermelőkre való kihatást hivatott megállapítani, rendszerint csak hidraulikai, vízháztartási vizsgálatok és számítások útján lehet megbecsülni. A vízmű helyének közvetlen kutatása karsztos, repedezett kőzeteknél bizonyos különlegességet jelent, mert fontos a vízadó repedések vízszintes és függőleges helyének ismerete. Fontos az, hogy a kút hol harántolja a vízadó repedéseket, és ez a harántolás lehetőleg minél mélyebben történjen. Példaképpen a VII-40. ábrán egy 30 m mély fúrás készítését mutatjuk be, amely permkori homokkőben ment végbe. Annak megállapítására, hogy a vízadó repedés hol van, fúrás közben öt méterenként a kutat meg kellett szivattyúzni, és elkészülte után sózási (elsózási) és reométerezési méréseket tyMóség 300 350 mm Aí/tóff/r /ew fo/yor/ée e/A&w/tösa 0 12 3 A 5 6 7 9 9 Sím VII-40. ábra. Egy homokkőben mélyült vízmű kútjának kiképzése és sózási vizsgálata 1270
