György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás
VI-216 MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS VT-184. ábra. Vízmosáskötő gátak másik lehetséges elrendezése 1 terep; 2 vízmosásfenék; 3 vízmosáskötő gátak felelőbb fajtájú bokor vagy facsemete telepítése. E módszernek akkor lesz eredménye, ha a telepített fa vagy cserje megköt, felnövekszik, ehhez azonban 2—3 év kell. Ez alatt az idő alatt a fákat meg kell védeni, mert a lerohanó víz pusztításán kívül az erdők vadállománya sem kíméli a fiatal csemetéket. A fenékvonalazás elkészítése után el kell készíteni a szükséges művek mintatervét. A vízmosáskötésnél használatos gátak anyagául rőzse, föld, szárazon rakott kő, betonba rakott kő, beton, vasbeton és előre gyártott elemek szolgálnak. Rőzsegátat általában kis magasságkülönbségek esetén (0,5—1,0 m) építenek. A vízmosás fenekén általában a kő vagy más végleges anyagú gátak közé a telepített növényzet védelmére kisegítő elemként alkalmazzák. A vízmosás oldalán a növényzet védelmére mindig rőzséből épül a fonás. Hátránya, hogy élettartama rövid, 3—5 év. Földgátak akkor jönnek szóba, ha a vízmosásban lefolyó árvízhozam nem nagy, a gát alatt vezetett egy vagy legfeljebb ikercsőáteresz a legnagyobb árvizeket is biztonsággal emészteni tudja. Ez igen lényeges, mert ha a földgátat meghágja a víz, megbontja azt, a gát tönkremegy. Átlagos szállítási viszonyok mellett kb. 8 m koronahosszig a kőgátak, a fölött pedig a földgátak építése gazdaságos. Különösen szembetűnő alacsony, de hosszú gátak esetén a földgátak gazdaságossága. A szárazon rakott kőgátakat abban az esetben alkalmazzák, ha a levezetendő vízmennyiség a 4—5 m3/s-ot meghaladja, vagy a közelben földgát építésére alkalmas földanyag nincs, és a szükséges kőanyag a vízmosásban is megtalálható és a magasságkülönbség 2 m-nél kisebb. Ha ennél magasabb gátat kell építeni, betonba rakott kőgát jöhet számításba. Betongát ott kerül alkalmazásra, ahol a betonhoz szükséges kavics a helyszínen található vagy rövid szállítással beszerezhető. Vasbetonból általában akkor gazdaságos építeni, ha a gát igen magas, 5—6 m-nél magasabb és az anyagszállítási lehetőségek mostohák. Vasbeton esetében kell ugyanis a legkevesebb anyagot szállítani. Ez esetben jön szóba előregyártott elem (KDT) is a gátépítésre. A gát anyagának megválasztásában jelentős a szállítás. Vízmosás általában meredek domboldalon alakul ki, ahová legtöbbször csak lovaskocsival és azzal is csak igen nehezen lehet a szükséges anyagot a helyszínre szállítani. Szállítójárműként szóba jöhet gumikerekes, esetleg lánctalpas vontató is. Esetenként a helikopter szállításra is gondolhatunk. A szállítási körülmények legtöbbször meghatározzák a gát anyagát is. 1228 VI-185. ábra. Bukóaknáé földgát 1 vízmosáskötő földgát; 2 energiatörő; 3 csőáteresz; 4 feliszapolódási szint; 5 emelhető bukóakna
