György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás
VI-208 MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS Zsilipeket patakszabályozáshoz általában nem építenek, mert a kisvízfolyások szabályozásának nem egy bizonyos vízszint tartása a célja, hanem a vizek kártételeinek csökkentése, ez pedig egy ésszerű határig a vízszint csökkentését teszi szükségessé. Mégis meg kell emlékezni néhány szempontról, amelyet a patakszabályozással kapcsolatban esetleg épülő zsilipek tervezésekor érvényesítem kell. A zsilipek küszöbe egyezzen meg a patak fenékszintjével; ha a zsilipnél egyben vízlépcső is van, akkor természetesen a felvízi fenékszinttel. A zsilipet minimálisan arra a vízhozamra kell méretezni, amelyet a kialakított mintaszelvény 1%-os árvíz esetén vezet, tehát nem a tervezett vízszint a mértékadó. Ilyen esetben a zsilip 10—15 cm-nél nagyobb duzzasztást ne okozzon. A zsilipek elzárószerkezetét (tábláját) a völgyben folyó 1%-os valószínűségű árvíz szintje fölé kell emelni 0,5—1,0 m-rel. Külön gondolni kell arra az esetre, amikor a völgyben elterülten levonuló árvíz apadni kezd, a víz visszafelé folyik a mederbe, ilyenkor a zsilip alvízi rézsűje fokozottan igénybe van véve. Az utófenék és utóágyazat rézsűburkolását úgy kell kialakítani, hogy az ebben az esetben se károsodjék. A meder ellenálló képességét növelő művek a következők szerint csoportosíthatók: biológiai védőművek: gyeptakaró, gyeptégla, rőzsebiztosítás; szilárd védőművek: betonburkolat, kőburkolat, egyéb burkolatok. A két csoport közötti lényeges különbség, hogy a biológiai védőmű önfenntartó, ápolásakor értékesíthető haszonnövény keletkezik, azonban alkalmazási körének a megengedhető sebesség határt szab. A szilárd védőmű igen tartós, nagy igénybevételt tűrő védelem, hátránya, hogy állandó fenntartást igényel és költséges. A biológiai védőművekkel az I. fő fejezet, a szilárd védőművekkel a II. fő fejezet foglalkozik részletesen. Patakszabályozáshoz alkalmazott védőművek a következőkkel jellemezhetők: — gyeptakarót mindig érdemes alkalmazni, akár kézi vetéssel, permetezéssel vagy előre gyártot- tan készül. Ez a legolcsóbb védőmű, hátránya, hogy védőképessége csak a rézsűfelületre terjed ki, védő hatásának kifejlődése időt vesz igénybe; — .gyeptégla burkolat különösen akkor gazdaságos, ha a mederbővítéssel igénybe vett területről nyerhető. Alkalmazható összefüggő vagy kazettás formában. Előnye, hogy védő hatása az elhelyezés után azonnal érvényesül, viszont költséges és igen munkaigényes; — rőzsebiztosítás részben rézsűlábvédelemként alkalmazható, rőzsekolbász vagy rőzsehenger formájában. Részletesen az V. fő fejezetben tárgyaljuk; — betonburkolatot elsősorban előre gyártott elemekből készítenek ott, ahol burkolat azért szükséges, mert helyet kell nyerni. Hátránya, hogy könnyű, a víz hamar megbontja, igen sima, így a földmederhez való átmenete csak energiatörő alkalmazásával lehetséges. Kavicsos talajon a sejtköves burkolat is jól bevált; — a patakszabályozás legjobban bevált burkolati formája betonba- vagy a szárazon rakott kőburkolat. Előnye, hogy érdes, nehéz burkolat, a víz nehezen bontja meg, hátránya, hogy igen költséges, különösen akkor, ha megfelelő kőanyag a közelben nem található. Munkaerőigényes. Ha hosszabb szakaszon kell burkolatot építeni, akkor 50—100 m-enként 0,4 x 1,0 m-es foggal meg kell szakítani a burkolat folyamatosságát, az esetleges megbontás lokalizálására. Ha talajvíz nyomásával is kell számolni, a burkolaton nyílásokat kell hagyni a víz beáramlására, a talajvíz nyomásának csökkentésére. A beton- és kőburkolatot mindig kavicságyra kell helyezni; 1 — a száraz kőburkolatnak egy újabb formája is elterjedt. A száraz követ előre elkészített acélvagy sodronybetétbe helyezik, ezáltal egyforma méretű, nagy súlyú kővel töltött elemek, az ún. gabionok keletkeznek. Ezekből erős, nagy sebességnek is ellenálló burkolat, fenéklépcső is építhető. Alkalmazásának feltétele, hogy a köveket összetartó fémháló rozsdamentes anyagból készüljön, és a háló hézagainál nagyobb méretű kövek kerülhetnek csak a hálóba. — esetleg egyéb burkolatok is alkalmazhatók, (aszfalt, műanyag stb.). Az egyes védőművek alkalmazási határát megszabó megengedhető vízsebességekről a VI-56. táblázat ad tájékoztatást. Arra azonban rá kell mutatni, hogy a gyakorlatban a vegyesen alkalmazott védőművek adják a legjobb és leggazdaságosabb megoldást. Ezekre a vegyes művekre ad példákat a VI-181. ábra. Ezeken kívül még igen sok variáció elképzelhető. Az alkalmazott védelem akkor éri el célját, ha megszünteti a vízfolyás felsőszakasz1220
