György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

VI-165

párosult ideális s érték, amelyek mellett az 50 éves gyakoriságú belvízhozam kártétel nélkül vonul le. Nevezzük ezeket ideális kiépítésnek és ideális esa- tornasűrűségnek.

Már korábban bevezettük a talajkötöttségi mutató fogalmát. Ez a mutató 10—100 között változó, dimenzió nélküli szám.

Empirikus összefüggés állapítható meg az ideális kiépítés és talaj kötöttségi mutató között (1. a VI- 147. ábrát).

Ugyancsak empirikus összefüggéssel ábrázoltuk az egyes fajlagos kiépítési értékekhez tartozó csatornasűrűséget, a grafikonon feltüntetett három kategória szerint (VI-150. ábra).

Adott területen meghatározható a tervezett mezőgazdasági viszonyok között az az 50 éves átlagos belvízkár, amely belvízrendezés teljes hiánya esetén (q = 0, s = 0) jelentkezik. Ezt az értéket a tervezett vetésszerkezet, hozamok, elöntési adatok, terméskiesési értékek mérlegelésével megbecsüljük. Az ideális kiépítés esetén belvízkár nincsen, a két érték

között akármilyen kiépítés mellett a kárérték interpolálható (1. 1-201. táblázatot és 1-517. ábrát).

A grafikonok alapján a számítás menete a következő:

a) meghatározzuk az öblözet talaj kötöttségi mutatóját ;

b) megállapítjuk a jelenlegi kiépítés adatait, így a fajlagos kiépítés értékét, a fajlagos csatornasűrűséget ;

c) megállapítjuk az ideális kiépítés mértékét;

d) megbecsüljük a vizsgált kiépítési értékekhez tartozó átlagos évi belvíztörzskár értékét (Kj);

e) a közvetett károkat távlatilag a törzskár 50%-ára becsüljük és ilyen módon a törzskár értékét 50%-kal emeljük (K2);

f) a vizsgált kiépítésekhez tartozó eredmény a vizsgált kiépítésekhez tartozó összes belvízkárok különbségeként számítható (/);

g) megállapítjuk az egyes kiépítési értékekhez tartozó fajlagos beruházási költséget (7íf);

VI-150. ábra. A fajlagos kiépítéshez szükséges csatornasűrűség 1 csatornastirííség (km/km2); 2 fajlagos kiépítés (l/s km2); 3 fakadóvizes, tőzeges talajvízszint-szabályozásos öblözet. Nagyobb téli és nyári csapadék (téli félév átlagos csapadéka 225 mm-nél nagyobb, nyári csapadék átlag 180 mm-nél nagyobb); 4 síkvidéki

átlagos belvízöblözet; 5 eres, holtágas, tározásos öblözet

1177