György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VI. Mezőgazdasági vízgazdálkodás
VI-160 MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS VI-149. ábra. A tározódó vízmennyiség számítása A VI-149. ábra jelöléseivel geometriai megfontolás alapján belátható, hogy a tározódó vízmennyiség fajlagos értéke v = qTT — qtT — qtT + 9? 3t t és összevonással v=(qr-qt)T + ahol qT a T időtartamú esőzéshez tartozó fajlagos vízszállítási érték; qt a vizsgált rendszer csatornahálózatának teljesítőképessége; v a fajlagosan tá- rozott vízmennyiség. A maximális fajlagos tározási érték meghatározásához keresendő T azon értéke (Tmax), amelyhez e maximális érték (vmax) tartozik. E szélső érték (Tmax) első közelítése n i (1 -n1)a1 <h második közelítése (T2) pedig Tl egész számra felfelé kerekített értéke. Tmax értéke Tx és T2 között határozható meg. Ezek után a legnagyobb fajlagos tározódó víz- mennyiség (1000 m3/km2) a következő dimenzióhelyes egyenlet szerint számítható: hnax = 0,08(54 qrTmax - qtt-qtTmax + —ti. 3t J A teljes vízgyűjtőterületen (F km2) tározódott maximális vízmennyiség (Fmax, 1000 m3), tehát V =a F ' max ^max-1 • A fajlagos függvény és a tűrési idő. A tűrési idő (í) az a tenyészidő során változó időtartam, amely időtartamú elöntés közben a mezőgazdaságot a talaj és a növényzet fejlődése szempontjából számottevő kár még nem éri. Ez a tűrési idő jelenleg nálunk a tél végi időszakban 5—10 nap, nyári időszakban 1—2 nap. A gyakorlati esetek többségében a tűrési időt figyelembe vevő fajlagos vízszállítási érték (3tmax) a következő egyszerű összefüggésből számítható: 3t max = «!(* + * V1Az egyszerűsített összefüggés használatának feltétele azonban, hogy 1,3t. Ha 1,3 t, akkor T = ÜlLíl—és T ezen értékével t(2n1- l)2 A fajlagos vízhozam öntözési többlete {qb). At. öntözés hatása vízrendezési szempontból kettős, egyrészt fizikai, mert a területre jutó többletvíz (öntözővíz) a lefolyó vízmennyiségek gyakoriságát _ megváltoztatja. Másrészt gazdasági, mert az öntözéses gazdálkodás következtében jelentkező többlethozamokban mutatkozó többletkárok nagyobb mértékű vízrendezés-fejlesztést involválnak. Az öntözés figyelembevételére az alábbi gyakorlati szabály alakult ki: Öntözött terület kiterjedése a vízgyűjtő terület %-ában 10 20 30 40 A fajlagos vízhozam növekedése (csapadékból) %-ban 7-10 15-20 23-30 30-40 Gyakorlatilag tehát a csapadékból származó fajlagos vízhozam értékét az öntözött terület kiterjedésének %-ával kell növelni. A megadott növekedés csörgedeztető, áztató és esőztető öntözés eseteire érvényes, az öntözővíz takarékos felhasználása mellett. A fajlagos vízhozam falcadóvízből származó része (qt). Töltésezett vízfolyások mentén árvíz idején, tározók, halastavak, magasvezetésű csatornák töltései mentén, áteresztő altalaj esetén, a töltések alatt átszivárgó és a területen esetleg felfakadó vizekre számítani kell. 1172
