György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 1-91 a vízhozam-, a vízállás-gyakorisági, valamint a vízállástartóssági görbéket, a fontosabb vízmércék keresztszelvényeit, a vízhőmérsékleteket, a jégviszonyok, a gázlók és a hordalék járás egyes jellemzőit. Tartalmazza a Vízrajzi Évkönyv a talajvízszín- észlelési adatokat, a talajvízállás-görbéket, a források vízhozamait, a karsztvízszínek adatait és az időjárás alakulásáról tájékoztató adatokat (a csapadék időbeli és hely szerinti megoszlásának jellemzőit, a hóvastagságokat, a léghőmérsékletet, a napfény tartamokat stb.). A vízrajzi adatok feldolgozása, értékelése A vízrajzi adatok feldolgozása, értékelése lehet lokális és lehet szinoptikus. A lokális (a helyi) feldolgozás esetén azt vizsgálják, hogy egy-egy meghaKKV (közepes kisvíz): hosszabb időszak kis- vizeinek számtani középértéke. Feltüntetik a vízállásadat mellett az időszakot is. KÖV (középvíz): meghatározott vízállásészlelési sorozat tagjainak számtani középértéke. KNV (közepes nagy víz): hosszabb időszak évi nagyvizeinek számtani középértéke. A vízálláson kívül az időszakot is feltüntetik. NV (nagyvíz): meghatározott időszakon belül észlelt legnagyobb vízállás. Az időszakot itt is feltüntetik. LNV (legnagyobb víz): a mércén a vizsgált időpontig előfordult olyan legmagasabb vízállás, amelynek jövőbeli előfordulása sem kizárt. A vízállás mellett az időpontot is feltüntetik. Azokat a jellemző vízállásórtékeket, amelyeknek érvényesülését a jég befolyásolta, bekeretezik. 1-180. ábra. A Duna nagybajcsi szelvényének 1964. évi I-f-XI. havi vízállásidősora tározott helyen észlelt vízrajzi jellemzők az idő függvényében hogyan változnak, a szinoptikus feldolgozás esetében azt tanulmányozzák, hogy egy vagy több vízrajzi jellemzőnek ugyanarra az időpontra vonatkozó értékei a hely függvényében hogyan módosulnak. A szinoptikus feldolgozás alapjai rendszerint a lokális feldolgozás eredményei. A lokális feldolgozások folyamán gyakran szerkesztenek különböző menetgörbéket (idősorokat). Ezek a vízrajzi elemek időbeli változását ábrázolják. A leggyakoribb a vízállás-, valamint a vízhozam-idősor. Az 1-180. ábra a Duna nagybajcsi szelvényének 1964. évi vízállás-idősorát mutatja. Bizonyos esetekben nincs szükség a vízállások és a vízhozamok időbeli változását mutató görbékre, elég az adatok időbeli alakulását mutató néhány jellemző érték. Rendszerint az alábbiakat használják: LKV (legkisebb vízállás) a vízmércén a vizsgált évig előfordult olyan legkisebb vízállás, amelynek jövőbeli előfordulása sem kizárt (például azáltal, hogy a meder feltöltődött). Nemcsak a vízállást, hanem az előfordulás időpontját is feltüntetik. KV (kisvíz): meghatározott időszakon belüli legkisebb vízállás. Nemcsak a vízállást, az előfordulási időszakot is feltüntetik. Mivel a vízhozamok a vízállásokkal szoros kapcsolatban vannak, a vízállások idősorához az egyidejűleg érvényes vízhozamgörbe alapján (1-181. ábra) a vízhozamok idősora is hozzárendelhető, és a jellemző vízállások mintájára a jellemző vízhozamok is értelemszerűen meghatározhatók (pl. LKQ, KQ, KKQ, KÖQ, ...). A fentebbieken kívül jellemzője a vízjárásnak a meghatározott vízállás-intervallumba tartozó adatok előfordulási száma, ún. előfordulási gyakorisága is. Ugyancsak jellemző a tartósság is, amely azt jegyzi, hogy valamely időszakban észlelt vízállások hányszor értek el vagy haladtak meg meghatározott vízállásértéket. A gyakoriságok változását a vízállás függvényében a gyakorisági, a tartósságokét a tartóssági ábra szemlélteti (1-182. ábra). Mindkettő megszerkeszthető numerikus, valamint grafikus módszerrel. A numerikus megszerkesztéshez a vízállásadatok táblázata, a grafikus eljáráshoz a vízállások időbeli változását feltüntető görbe szükséges. A numerikus megszerkesztési mód példája az 1-49. táblázat alapján megszerkesztett 1-182. ábra, a grafikus eljárásról pedig az 1-183., valamint az 1-184. ábra tájékoztat. A tartóssági görbe a gyakorisági görbéből is megszerkeszthető, mivel az előbbi az utóbbi integrálgörbéje. 107
