Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

I. A csatornamű (A csatornahálózat)

^^Vr/trí(fn/t 'jtt/ f

Azujp^sU kikfitämei.ion épilpt! főgyűjtő csatorna.

.-7í^Í-.-iír?í

, " Vy. .-- --- .

■

Pi —

ir“±.

dtí >\&reszL< -űii v

> *

rter.

i 'e.'.:ku>//dm kwsztm-ls

Az újpesti főgyűjtőcsatorna hossz-szelvénye az 1880-as évek elejéről. A csatornaszelvények és a vészkiömlök szelvényei

názási terv szerint egyesített rendszerű csatornája az Erzsébet királyné úton haladt volna. A csapadékvizeket a Rákos-patak, a szennyvizeket pedig ötszörös hígításon alul a Rákosvölgyi főgyűjtő fogadta volna be. A Kultúrmérnöki Hivatal jóváhagyott egy tervet, mely Budapest-Rákospalota határában övcsatornák építését engedélyezte, hogy így a palotai mocsaras területeket (Honfoglalás-telep) lecsapolhassák. A zárt szelvényű csapadékvízlevezető eredetileg az Egressy úti fővárosi árokhoz csatlakozott volna, de az árok eltömése után a csatornát visszafordították és bekötötték a Csömöri úti nyílt árokba.

d) Cinkota, Mátyásföld, Sashalom. Történelmi múltjuk az Árpád-korig vezethető vissza. Sashalom 1923ban, Mátyásföld pedig 1933-ban alakult Cinkota területéből.

Az akkori Cinkota egyik részén (ma Mátyásföld)

1916- ban „népfölkelő legénységi szálló és hadifogolyipartelep” létesült. A keletkező szennyvizek tisztítására biológiai (Priester-rendszerű) berendezés épült, mivel a szennyvizeket a Rákos-patakba vezették. Az

1917— 1918. években a Jókai utcában és a Szabadság útján fektették a — ma is üzemben levő — 60/90 cm-es betoncsatornát, amelyet a körvasútnál torkolhattak a patakba. Miután a főváros a Kerepesi úti csatornát megépítette, azt összekötötték a honvédség csatornájával.

A sashalmi állami lakótelepre a katonaság kiköltö60