Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
I. A csatornamű (A csatornahálózat)
Év Főgyűjtő1 Gyűjtő- és mellékTörzscsatorna 1926 39.8 413,7 453,5 1927 41.9 425,1 467,0 1928 43.9 441,9 485.8 1929 45.6 458,9 504.5 1930 47.6 568,1 615.71931 48.1 588,2 636,3 1932 48,3 605,5 653,8 1933 49,3 638,3 687.6 1934 49,4 641,3 690,7 1935 50,7 648,0 698,7 1936 50,9 653,3 704.2 1937 51,0 663,6 714.6 1938 51.8 673,2 725.0 1939 52,8 677,3 730.1 1940 52.8 695,9 748.7 1941 53.3 702,5 755,8 1942 53.3 710.0 763,3 1943 53,3 714,1 767,4 1944 53,3 723,5 776,8 1945 53,3 723,5 776.8 Év FőgyűjtőGyűjtő- és mellékT TörzsHázibekötőVíznyelőbekötő összes csatorna 1946 53,3 845,7 899,0 213,3' 1 112.31 1947 53,6 846,8 900,4 214,2 0,1 1 1 14.7 1948 54,4 852.0 906,4 215,5 84.1 1206,0' 1949 54,4 907,4 961,8 226,3 85,4 1273,5" 1950 74.1 1134.8 1208,9 286,2 109.3 1604,4' 1951 74,1 1136,6 1210,7 289,2 111,5 1611,4 1952 77,7 1 151,4 1229,1 291,9 117.2 1638,2 1953 79,6 1166,7 1246.3 296,5 119,9 1662,7 1954 79.8 1 181,9 1261.7 300.1 121.3 1683.1 1955 79,8 1200,3 1280.1 306,5 123.0 1709.6 1956 79,9 1214,3 1294,2 310,8 124,0 1 729,0 1957 79,9 1237,2 1317,1 317,8 127,9 1762,8 1958 80.7 1251,9 1332,6 323,9 129,3 1785,8 1959 83,7 1265,9 1 349.6 330.6 131,2 1811.4 I960 84,9 1279,7 1364,6 336,1 134,3 1835,0 Év FőgyűjtőGyűjtő- és mellékTörzsHázibekötőVíznyelőbekötő Összes csatorna 1961 85,3 1291.0 1376.3 343,0 136,5 1855,8 1962 85.3 1305,6 1390.9 348.5 140,3 1879,7 1963 87,3 1317,8 1405.1 354,3 144,4 1903,8 1964 87,9 1332.2 1420.1 361,4 147,5 1929,0 1965 90,8 1351,2 1442.0 366,9 150,4 1959,3 1966 90.8 1404.5 1495.3 377.1 154,9 2027,3s 1967 91,1 1446,1 1537,2 389,0 160,5 2086,7s 1968 93,5 1466.6 1560,1 396.7 164.5 2121,3s 1969 101.9 1492,2 1594.1 403,8 167,4 2165,3s 1970 103,7 1512.7 1616,4 409,7 170,3 2196,4s 1971 104,8 1555.4 1660.2 417.8 173,6 2251,6 1 Az első hivatalos adat a fővárosban épített csatornákról a Budapest Székes- főváros Statisztikai Évkönyv I. évf. 1894. kötetében található 1890-ről (229. old.). Ebben az adatsorban 23 732 m főgyűjtő is szerepel a főváros általános csatornázását megelőző időkből. 1890 előtt azokat a csatornákat, amelyek közvetlenül a Dunába torkolltak, főgyűjtőknek nevezték. Az általános csatornázás kiépítése után ezeket a csatornákat bekötötték az új főgyűjtőkbe, és így ezek főgyűjtő jellege megszűnt. Az 1848 —1890. évek közötti adatokat Reitter Ferenc, a Gerlóczy-Dulácska monográfia. Horváth Farkas adatai, az egykori csatornakivetési könyvek és feljegyzések alapján összeállította Garami Tibor Az 1928 —1930. évek közötti feltérképezés alkalmával előtalált 111.2 km hosszú csatornahálózattal együtt. 3 Az 1945. évben leltárba vett 121.9 km közcsatornákká átminősített magán- csatornákkal együtt. * Az 1946. évben leltárba vett. régebben épült 213,3 km hosszú házi-bekötő- csatornákkal együtt ' Az 1948. évben leltárba vett. régebben épült 83.4 km hosszú víznyelő-bekötőcsatornákkal együtt. Az 1949- évben leltárba vett 56,3 km hosszú volt peremvárosi csatornahálózattal együtt. 7 Az 1950. évben leltárba vett 302.9 km volt peremvárosi csatornahálózattal együtt. 8 Az 1966—1970. évek között a lakótelepek ún. úszó telkeinek határáig leltárba vett, régebben épült csatornákkal együtt. 91
