Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
I. A csatornamű (A csatornahálózat)
lehetőségeket is figyelembe kellett venni. Ki kellett elégíteni az egészségügyi kívánalmakat, valamint a leggazdaságosabb telepítés követelményeit is. A vizsgálatok eredményeként a főváros összes szennyvizeit négy telepen fogjuk majd tisztítani: az angyalföldi szivattyútelep mellett, a Csepel-sziget északi csúcsán, a dél-pesti tisztítótelep területén és a nagytétényi sertéshizlalda alatt építendő biológiai tisztító- telepen. Az angyalföldi szivattyútelep mellett létesítendő tisztítótelepre érkezik majd nagyjából a Róbert Károly körút — Mexikói út és Kerepesi út vonalától északra fekvő 5170 ha terület napi 281 000 m:i-t kitevő szennyvize. A Csepel-északi szennyvíztisztító telep Pest középső részéről — beleértve Mátyásföldet, a Rákos községeket és Kőbányát — a központi szivattyútelepre érkező szennyvizeket fogadja. A 7628 ha nagyságú területről várható szennyvíz naponta 577 000 m3. A budai oldalról — a kelenföldi szivattyútelep Duna alatti nyomócsövén — erre a telepre szivattyúzzák az Albertfalva déli határától Buda északi határáig terjedő 6615 ha terület napi 431 000 m3 szennyvizét is. A Buda-déli szennyvíztisztító telepen az Albertfalvától délre eső területek, valamint a XXI. kér. szennyvizeit fogjuk tisztítani. A telep vízgyűjtő területe 2836 ha, a várható szennyvíz napi 94 000 m3. A dél-pesti szennyvíztisztító telep I. üteme elkészült. Teljes kiépítésekor a déli peremvárosok 4126 ha-t kitevő területéről naponta 117 000 m3 szennyvíz tisztítására lehet számítani. A távlati terv 1962-ben készült el. A Főváros Tanácsa V.B. a tervet elfogadta a csatornamű fejlesztésének műszaki alapjaként. A hálózat fejlesztése (1945—1970) A főváros csatornázásának erre a korszakára két szempont jellemző. Egyrészt a gyűjtőhálózat fokozott ütemű építése. A főgyűjtők hossza e 25 év alatt csaknem kétszeresére emelkedett. Nagy-Budapest kialakításakor a csatornázatlan városrészek területe hirtelen megnőtt. A rendelkezésünkre álló eszközöket tehát elsősorban alapberuházásokra kellett fordítanunk. Köztudomású, hogy a főgyűjtők, gyűjtők építése rendkívül költséges, de első feltétele a hálózat kifejlesztésének. Az elkészült alapcsatornák nagy területek mellékhálózatának kiépítését teszik lehetővé, ezzel a lakosság közvetlen igényeinek kielégítését már kevésbé költséges beruházásokkal, tehát viszonylag gyorsan teljesíthetjük. A másik körülmény, amely fejlesztési céljainkat meghatározta, a lakásépítési program kiszolgálása. Nem kis mértékben befolyásolta tevékenységünket a főváros közlekedési csomópontjainak, útjainak korszerűsítésével járó — csak rendkívül körülményes feltételek mellett végrehajtható — csatornaépítkezések lebonyolítása sem. Az említett elodázhatatlan feladatok teljesítése lekötötte minden pénzügyi keretünket és kimerítette a rendelkezésre álló építőipari kapacitást is. Ez az oka annak, hogy a hálózat felújítása háttérbe szorult. A következő évtizedben kívánjuk ezt a kiesést pótolni. A következőkben néhány nagyobb vagy különlegessége miatt említésre méltó, 1945 utáni csatornaépítésünkről számolunk be vázlatosan. Kelenföld azon részét, ahol ma a korszerű kelenföldi lakótelep több emeletes házai állanak, valamikor vizenyős jellege miatt „Bíbic-telepnek" nevezték. A Szaka- sits Árpád út (Etele út) mentén elterülő mély fekvésű területen földszintes családi házak épültek. Esőzések, hóolvadás után az itt lakók feneketlen sárban, vízben közlekedtek. Az épületek falai átnedvesedtek, a lakások egészségtelenek voltak. A panaszok megszüntetése érdekében a területet csatornázni kellett. Kelenföld általános csatornázási terve szerint először a XL kér.. Hengermalom utcai—Szakosíts Árpád úti gyűjtő folytatólagos építését állítottuk programunkba. Első szakasza, a Budafoki út és Szerémi út között, ugyanis már 1930-ban elkészült. Az építkezés 1947-ben kezdődött és néhány évi szünet után 1954- ben fejeződött be. A gyűjtő által átvágott területen található a főváros legagresszívebb talajvize (3000—10 000 mg/1 S04). 66
