Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

I. A csatornamű (A csatornahálózat)

lehetőségeket is figyelembe kellett venni. Ki kellett elégíteni az egészségügyi kívánalmakat, valamint a leggazdaságosabb telepítés követelményeit is. A vizsgálatok eredményeként a főváros összes szenny­vizeit négy telepen fogjuk majd tisztítani: az angyal­földi szivattyútelep mellett, a Csepel-sziget északi csúcsán, a dél-pesti tisztítótelep területén és a nagy­tétényi sertéshizlalda alatt építendő biológiai tisztító- telepen. Az angyalföldi szivattyútelep mellett létesítendő tisztítótelepre érkezik majd nagyjából a Róbert Károly körút — Mexikói út és Kerepesi út vonalától északra fekvő 5170 ha terület napi 281 000 m:i-t kitevő szenny­vize. A Csepel-északi szennyvíztisztító telep Pest középső részéről — beleértve Mátyásföldet, a Rákos községeket és Kőbányát — a központi szivattyútelepre érkező szennyvizeket fogadja. A 7628 ha nagyságú területről várható szennyvíz naponta 577 000 m3. A budai oldal­ról — a kelenföldi szivattyútelep Duna alatti nyomó­csövén — erre a telepre szivattyúzzák az Albertfalva déli határától Buda északi határáig terjedő 6615 ha terület napi 431 000 m3 szennyvizét is. A Buda-déli szennyvíztisztító telepen az Albertfalvá­tól délre eső területek, valamint a XXI. kér. szenny­vizeit fogjuk tisztítani. A telep vízgyűjtő területe 2836 ha, a várható szennyvíz napi 94 000 m3. A dél-pesti szennyvíztisztító telep I. üteme elkészült. Teljes kiépítésekor a déli peremvárosok 4126 ha-t ki­tevő területéről naponta 117 000 m3 szennyvíz tisztítá­sára lehet számítani. A távlati terv 1962-ben készült el. A Főváros Taná­csa V.B. a tervet elfogadta a csatornamű fejlesztésének műszaki alapjaként. A hálózat fejlesztése (1945—1970) A főváros csatornázásának erre a korszakára két szem­pont jellemző. Egyrészt a gyűjtőhálózat fokozott üte­mű építése. A főgyűjtők hossza e 25 év alatt csaknem kétszeresére emelkedett. Nagy-Budapest kialakításakor a csatornázatlan vá­rosrészek területe hirtelen megnőtt. A rendelkezésünk­re álló eszközöket tehát elsősorban alapberuházásokra kellett fordítanunk. Köztudomású, hogy a főgyűjtők, gyűjtők építése rendkívül költséges, de első feltétele a hálózat kifejlesztésének. Az elkészült alapcsatornák nagy területek mellékhálózatának kiépítését teszik lehe­tővé, ezzel a lakosság közvetlen igényeinek kielégítését már kevésbé költséges beruházásokkal, tehát viszony­lag gyorsan teljesíthetjük. A másik körülmény, amely fejlesztési céljainkat meg­határozta, a lakásépítési program kiszolgálása. Nem kis mértékben befolyásolta tevékenységünket a főváros közlekedési csomópontjainak, útjainak korszerűsítésé­vel járó — csak rendkívül körülményes feltételek mellett végrehajtható — csatornaépítkezések lebonyolítása sem. Az említett elodázhatatlan feladatok teljesítése le­kötötte minden pénzügyi keretünket és kimerítette a rendelkezésre álló építőipari kapacitást is. Ez az oka annak, hogy a hálózat felújítása háttérbe szorult. A kö­vetkező évtizedben kívánjuk ezt a kiesést pótolni. A következőkben néhány nagyobb vagy különleges­sége miatt említésre méltó, 1945 utáni csatornaépí­tésünkről számolunk be vázlatosan. Kelenföld azon részét, ahol ma a korszerű kelenföldi lakótelep több emeletes házai állanak, valamikor vize­nyős jellege miatt „Bíbic-telepnek" nevezték. A Szaka- sits Árpád út (Etele út) mentén elterülő mély fekvésű területen földszintes családi házak épültek. Esőzések, hóolvadás után az itt lakók feneketlen sárban, vízben közlekedtek. Az épületek falai átnedvesedtek, a laká­sok egészségtelenek voltak. A panaszok megszüntetése érdekében a területet csatornázni kellett. Kelenföld általános csatornázási terve szerint elő­ször a XL kér.. Hengermalom utcai—Szakosíts Árpád úti gyűjtő folytatólagos építését állítottuk prog­ramunkba. Első szakasza, a Budafoki út és Szerémi út között, ugyanis már 1930-ban elkészült. Az építke­zés 1947-ben kezdődött és néhány évi szünet után 1954- ben fejeződött be. A gyűjtő által átvágott területen található a főváros legagresszívebb talajvize (3000—10 000 mg/1 S04). 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom