Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
I. A csatornamű (A csatornahálózat)
4. táblázat. A Villányi úti főgyűjtő adatai Vízlevezető képesség m3/s Szelvény Főgyűjtőszakaszok Építés ideje Hosszúság m Esés °/oo méret cm alak 1. Duna — Lágymányosi u., Bartók Béla út, Móricz Zs. körtérig 1915 1917 9,5 1035 4 230 kör 2. Villányi út (Himfy u. — Tas vezér u. között) 3. Villányi út (Tas vezér u. — Bajmóczi 1915 1917 9,8 510 4 170/255 tojás u. között) 4. Villányi ut (Bajmóczi u. Budaörsi 1915-1917 6,9 952 4 170/255 tojás út) 1915-1917 475 18-20 126/150 tojás 5. Jagelló út (Budaörsi út Sashegyi út) 6. Jagelló út (Sashegyi út 1932 7,0 132 26 119/140 tojás Jagelló út 24.) 7. Jagelló út (Jagelló út 24. sz. — Nagy 1932 8,54 379 40 119/140 tojás Jenő u. között) 8. Jagelló út (Nagy Jenő u.— 1932 1935 7,54 133 40 111/130 tojás Németvölgyi út között) 1932 1935 7,18 632 40 111/130 tojás 4248 Gondoskodtak arról is, hogy a hegyivizek ne terhelhessék túl a létesítendő átemelőtelepet, ezért a Bertalan utca környékén gravitációs kivezetést terveztek a Dunába. A terv 1914. április 15-én került a fővárosi törvény- hatósági bizottság közgyűlése elé. A munkálatok költsége az előirányzatban 3 800 000 korona volt. Az előterjesztés szerint a kelenföldi csatornázás kiépítésének „műszaki akadálya nem lévén, annak végrehajtása közegészségügyi és árvízvédelmi szempontból múlhatatlanul szükséges”. Az előterjesztés hangsúlyozza: a terv elkészítésénél „minden lehetőt elkövettünk, hogy az Erzsébet-sós- fürdő és a keserűvíz források vízmennyiségét lehetőleg megmentsük”. A végrehajtást a világháború akadályozta. A Lenke út környékén sűrűn előforduló elöntések megszüntetésére azonban (az 1915—1917. években) hadifoglyokkal megépíttették a Villányi úti főgyűjtői a Duna és a Budaörsi út között. Az eredeti tervnek az az elgondolása, hogy a Villányi úti főgyűjtő által levezetett szennyvizek háromszoros hígításig a kelenföldi szivattyútelepre jussanak, a mai napig sem valósult meg. A főgyűjtő — amelynek alsó szakasza fölé a Műszaki Egyetem épületeit emelték — még jelenleg is szennyvizet szállít a Dunába. A fővárosi tanácsi II. ügyosztály tervezete Budapest-balpart általános csatornázásának felülvizsgálatára (Farkas Árpád-féle tervezet, 1916) A tervezet a pesti csatornahálózat fogyatékosságait a következőkben jelölte meg: A mellékhálózat nagy részének vonalvezetése általános terv és rendszer nélküli; a Dunával párhuzamos három főgyűjtő építésénél a Duna felé gravitáló régi csatornákat egyszerűen elvágták és bekötötték a főgyűjtőkbe; a régi gyűjtők rendszertelen vonalozása miatt tekintélyes esésveszteség lép fel, ami a vízszállítást károsan befolyásolja. Kifogásolta még, hogy a hálózatban a XIX. 50
