Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
I. A csatornamű (A csatornahálózat)
Klimm Mihály (1851 1897) vízmérnök, a Műegyetem vízépítési tanszékének első nyilvános rendes tanára. A vízépítés és oktatás terén szerzett érdemei mellett a főváros közönsége különös nagyrabecsüléssel emlékezhet munkálkodására. Szakértői véleményének, érvelésének és előrelátásának köszönhető, hogy a pesti főgyűjtők — csaknem száz év után ma is biztonsággal vezetik el a naggyá nőtt város szenny- és csapadékvizét Dr. Fodor József (1843 1901) Európa második közegészségtani tanszékének nyilvános rendes tanára a budapesti egyetemen. Kutatásaival, előadásaival, munkásságával, bírálataival jelentős mértékben hozzájárult a főváros vízellátásának és csatornázásának akkor legkorszerűbb megoldásához A főgyűjtők vízgyűjtőterületei: Végeredményben — a Iefolyási tényezőt is számításba véve — Mariin a belterületen a 111 1/s ha csapadékintenzitás 1/8-ával (14 1/s ha), a külterületen pedig 1/16-ával (7 1/s ha) mint állandó értékkel számolt. A csatornák levezetőképességének számításánál Darcy— Bazin együtthatóit használták. belterület külterület hektár összesen Duna-parti 523. 49 61.80 585.29 Nagykörúti 587,78 341,23 928,98 Magasan fekvő 226.10 1120.10 1646,20 * * Beleértve Kőbánya 300 ha területét. J9
