Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

Egri István igazgató: A jövő feladatai

Az ember évezredes harcot folytat a víz beszerzéséért (ivóvízellátás), az életét veszélyeztető káros anyagok­nak környezetéből való eltávolításáért (csatornázás), valamint a külső természeti behatások elleni védel­méért (árvízmentesítés). A víz, ez a legfontosabb életelem, az emberi szerve­zet anyagcseréje során, illetve a különböző ipari tevé­kenység folyamán átalakul, és amikor szennyvízként a természetbe visszakerül, a bioszféra egyik legfőbb szennyező forrása. A Fővárosi Csatornázási Művekre hárul az a nagy feladat, hogy a víz ezen káros hatásaitól megóvja a főváros lakosságát. Ennek érdekében végzi a kezelésébe tartozó csatornamű (csatornahálózat, szennyvíztisz­tító- és átemelőtelepek) és a felszíni vízelvezetés rend­szerének egységes, folyamatos üzemeltetését; gondos­kodik annak fejlesztéséről, valamint a főváros árvíz- védelmével kapcsolatos operatív teendők ellátásáról. Jelen beszámoló bemutatja a főváros csatornázását, a Művek tevékenységének különböző feladatait a múltban és a jelenben, de rámutat a jövő feladataira is. A csatornamű biztonságos üzemeltetését különleges szaktudású és helyi ismeretekkel rendelkező dolgozók látják el. Az üzem természetéből következik, hogy dolgozóinknak munkájuk nagy részét fertőzött kör­nyezetben kell elvégezniök, ahol az életveszély is bár­mikor felmerülhet. Ennek következtében ez a munka- terület nem vonzó. Éppen ezért a vállalatvezetés elsőd­leges törekvése, hogy — a lehetőségek határán belül — az egészségtelen munkahelyeken való tartózkodás ide­jét csökkentsük és a szennyezett anyagokkal történő közvetlen érintkezést kiküszöböljük. A csatornahálózat tisztítása sokáig embertelen körülmények között történt. Ezen az állapoton modern célgépek (csatornamosó gépek) beszerzésével és mun­kába állításával megkezdtük a tisztítási munka teljes gépesítését. Egyéb munkaterületeinken is következe­tesen végre akarjuk hajtani a negyedik ötéves tervben, hogy a fertőzésveszélyes és nehéz munkákat gépek végezzék. A fővárosi adottságok miatt a csatornahálózat üzem- biztonsága a törzs-szivattyútelepek működéséhez kötött, ezért a szivattyúzási üzem műszaki berendezéseinek színvonalát emelnünk kell. A hálózati energiaszolgáltatás zavarai a vízgyűjtő- területen és magán a szivattyútelepen is súlyos anyagi károkat hozó elöntéseket okozhatnak. Telepeinken ezért tartalék-energiaforrások felszerelését kezdtük meg. A csatornahálózat fokozódó terhelése a szivattyú­kapacitás emelését teszi szükségessé. Telepeinken fokozatosan kicseréljük a korszerűtlen, kézi működtetésű elzárószerkezeteket. A régi zsilipek működtetése hosszú időt, nagy fizikai erőkifejtést igé­nyel, és ezért a szükséges üzemállapot-változtatások időben nem teljesíthetők. Az új hidraulikus, távműköd­tetésű zsilipekkel az üzemeltetés egyszerűbb, bizton­ságosabb lesz. A szennyvíztisztítás területén a szivattyútelepeken tervezettekhez hasonló korszerűsítést fogunk végre­hajtani, kiegészítve bizonyos folyamatok programo­zott üzemvitelével. A több mint hét milliárd forintos értéket képviselő csatornamű állagának megóvása és felújítása a vállalat egyik legsúlyosabb kötelezettsége. A megóvás tekintetében hathatós támogatást jelent a csatornabírság bevezetése. Az ipari üzemek egész­ségre veszélyes vagy a közcsatornák anyagát meg­25* 387

Next

/
Oldalképek
Tartalom