Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

XI. A vízgazdálkodás és a Fővárosi Csatornázási Művek

Az 1930-as években berendezett, az országban első kifejezetten szennyvízvizsgálatokra szolgáló laboratórium a központi (ferenc­városi) szivattyútelepen Ez a laboratórium a szivattyútelepeken átfolyó szennyvizek összetételével, a csatornaiszapok vizsgá­latával, a szennyvízből kinyerhető zsiradékok vissza- szerzési kérdéseivel foglalkozott és ellenőrizte a rács- szemét-rothasztó működését. Jelentős munkája 1936-ban az akkor tervezett angyalföldi szivattyú- és tisztítótelep kihatásának vizs­gálata a Dunára, továbbá Újpesten a Garant utcai és a XIII. kér., Meder utcai szabadkiömlőn távozó ipari szennyvizek, iszapok mennyiségi és minőségi elemzése. Az újpesti szennyvízben az ipari eredetű szennyező anyagok túlsúlyban vannak. Kétségek merültek fel, hogy a szennyvíz tisztításakor keletkező iszap — a mérgező ipari szennyező anyagok miatt — egyáltalá­ban kirothasztható-e? A rothasztási kísérletek pozitív eredménnyel jártak. A Művek jelenlegi laboratóriumának működési tere lényegesen kiszélesedett, nemcsak az említett Duna­376

Next

/
Oldalképek
Tartalom