Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
IX. Gazdálkodás
A Csatornázási Müvek beruházott (bruttó) vagyonának közei 95%-a a mélyépítmények csoportjába tartozik. E szokatlan nagy vagyonérték okozza a költségnemek közt az értékcsökkenési leírás költségnemének túlsúlyát. Az állami iparvállalatoknál az értékcsökkenési leírás a vállalati összes költség mintegy 5%-át jelenti. Ezzel szemben vállalatunknál a költségek 50%-ánál is több. Ez vállalatunk egyik sajátos — közművállalati — jellegzetessége. Az értékcsökkenési leírási kulcsokat a vagyontárgyak várható élettartama alapján - a régi fővárosi üzemek maguk állapították meg, a polgármesteri XII. (üzemgazdasági) ügyosztálytól kapott irányelvek figyelembevételével. Központi előírás először 1952. január l-től szabályozta az értékcsökkenési leírási kulcsokat (33. sz. Üzemszervezési kiadvány), mégpedig a kulcsokat vagyoncsoportonként beruházási és felújítási hányadra bontva. Ezt követően 1953. január l-től, 1959. január l-től, 1966 január l-től változott lényegesen az értékcsökkenési leírás előírt mértéke.8 A leírási kulcsok említett alakulása: 1952 1953— 1959— 1966 1958 1965 1967 Magasépít menyek Beruházási hányad i,i % I /O i, % i. % Felújítási hányad 0.8 A, 7 — °/ 2 ° 2 ° Összesen 1.9 / O 3, % 3, % 3, % Mélyé pi l menyek Beruházási hányad 0.5 O / 0,9 % 1, % 1.6 % Felújítási hányad 0.1 /o 0.4 % 0,6 % Összesen 0,6 O/ 1.3 % 1,6 % 1,6 % Gépek, berendezések Beruházási hányad 3,5 % 1 / 0 2 _ <> 2. % Felújítási hányad 0.5 % 5, % 4. % 4, % Összesen 4,o /0 7, - % 6, % 6. % Gépjármüvek Beruházási hányad 10, % 10,3 % 10, % 12,5 % Felújítási hányad 8. /0 13,7 % 16, % 13,5 % összesen 18, % 24^ _y 26 , % 26, % Egyéb jármüvek Beruházási hányad 5. % 5, % 5. % 7, - % Felújítási hányad 1, % 5, % 5. % 5, % Összesen 6, % 10, % 10. % 12. % Lakóépületek Csak felújítási hányad 2. % 2, - % Az új gazdaságirányítási rend bevezetésével együtt, 1968- január l-től ismét új értékcsökkenési leírási kulcsok léptek érvénybe (111/1967. PM sz. rend.). Ezek a kulcsok az addiginál jóval részletesebbek, tagoltabbak. Emiatt vagyoncsoportonként nem jelölhető meg egységes leírási kulcs. A közcsatorna-hálózat leírási kulcsa ez időtől évi 2,2%. A beruházási és a felújítási hányad megkülönbözetetése nem volt alkalmas megoldás vállalatunk szempontjából. A megosztást ugyanis úgy értelmezték, hogy csak a felújítási hányad szolgál a vagyontárgyak értékállandóságának megóvására (a szinttartásra), míg a beruházási hányad új létesítmények (a továbbfejlesztés) pénzügyi fedezeteként szolgál. Pedig az értékcsökkenési leírási kulcs előzetes számítását annak feltételezésével végeztük, hogy a teljes értékcsökkenés az állagmegőrzés céljára marad: a nagyjavításokra a felújítási hányad, a teljes kicserélésre a beruházási hányad. Csatorna- hálózatunkat pl. ha csak a felújítási hányadot (0,6%) vehettük volna, csupán 167 évenként lehetett volna átépítenünk. A beruházási és felújítási hányad megkülönböztetése 1968- tól meg is szűnt. (A mélyépítmények vagyoncsoportjában már 1966-tól csak beruházási hányad szerepelt.) c) Az értékcsökkenési leírási kulcsokon kívül a beruházott vagyonérték is többször változott az elmúlt évek folyamán. A forintszámítás bevezetése után 1950-ben értékeltük először át a vállalati vagyon értékét. Ezt 1959. január 1-vel — az anyagok átárazásával és az új építőipari árakkal együtt — ismét vagyon- átértékelés követte. Az 1951. december 31. előtt leltárba vett mélyépítményeknél 148%, az 1952. január I. utániaknál 222%, az épületeknél egységesen 162% volt az átértékelés kulcsa. (A vállalati vagyonérték (48. táblázat) kimutatásában az átértékelt összeget zárójelek közt tüntetjük fel). Az új gazdaságirányítási rend bevezetése újabb vagyonátértékeléssel járt. Az emelés különösen a mélyépítmények (csatornahálózat) vagyoncsoportjában volt nagymérvű. A vagyonátértékelés, valamint az értékcsökkenési leírási kulcsok rendezése nyomán alakult ki az érték- csökkenési leírási költség magas összege. A vízgazdálkodási vállalatok sajátos jellegét elismerve, az új gazdaságirányítási rendben a víz- és csatornaműveknél az elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összege a vállalatnál marad, a Fejlesztési alap számlán, fejlesztési, illetve állagmegóvási célokra. 345
