Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
IX. Gazdálkodás
42. láblázat. Csalornáhasználati adatok Év Csatornahasználat Csatorna bekötések száma db háztartási ipari összesen ezer m3 1946/47 48 150 14 952 63 102 30 629 1947/48 78 685 21 734 100 419 30 662 1949 46 368 28 922 75 290 31 036 1950 53 819 42 510 96 329 35 865 1951 49 710 50 751 100 461 36 533 1952 53 052 64 749 117 801 37 238 1953 54 522 76 044 130 566 37 937 1954 59 437 79 726 139 163 38 385 1955 63 862 87 331 151 193 39 232 1956 64 829 84 179 149 008 39 735 1957 68 492 92 119 160 61 1 40 71 1 1958 63 823 91 837 155 660 41 566 1959 63 383 97 537 160 920 42 423 I960 64 758 103 127 167 885 43 236 1961 66 477 109 626 176 103 44 124 1962 68 797 1 19 948 188 745 44 804 1963 67 787 128 815 196 602 45 653 1964 73 308 137 688 210 996 46 443 1965 78 314 138 038 216 352 47 241 1966 77 578 145 610 223 188 48 361 1967 78 589 157 607 236 196 50 369 lakossági; közületi; 1968 78 962 151 525 230 487 51 485 1969 84 380 152 307 236 687 52 408 1970 85 367 149 726 235 093 53 175 1971 90 945 152 814 243 759 54 195 augusztus 1-től 1947. július 31-ig tartott. A következő gazdasági időszak — a naptári évhez alkalmazkodás érdekében — 1948. december 31-ig húzódott ki, tehát 17 hónapig tartott. Ettől kezdve a gazdasági év megegyezik a naptári évvel. Megemlítésre érdemes továbbá, hogy az 1956. év végén a vízmérőleolvasásokat nem fejezték be teljesen; emiatt az 1956. év tényszámai a valóságosnál alacsonyabb, az ezzel kapcsolatos áthúzódás miatt az 1957. évi számok pedig a valóságosnál magasabb összeget mutatnak. Ugyancsak leolvasási különbségek jelentkeztek az 1967—1968. évek között is, az új díjszabásra áttérés során. A vízmérők leolvasása mindig jóval a tényleges vízfogyasztás után következik. Mivel ez rendszeresen így folyik, az évek közti összehasonlítást általában nem torzítja. Az 1967. év végén azonban — a régebbi, alacsonyabb egységár alkalmazása érdekében — a szokottnál későbben fejeződött be az évi vízfogyasztás (és vele a csatornahasználat) megállapítása, emiatt az 1967. évi adatok magasabbak, az 1968. éviek viszont alacsonyabbak a 12 hónapos év valóságos összegeinél. 6. A Csatornázási Művek teljesítményértéke A 43. táblázatban bemutatjuk a Csatornázási Művek teljesítményértékét, évenként, a főbb ágazatok szerinti bontásban. Az új gazdaságirányítási rendben — 1968- tól — a vállalati eredmény megállapításánál a teljesítményérték helyett a vállalati árbevételt veszik alapul; az összehasonlítás érdekében azonban 1968-tól is a teljesítményértéket tüntetjük fel. (Az eredményalakulás ismertetésénél az árbevételből indulunk ki.) Megjegyezzük, hogy az új gazdaságirányítási rend bevezetésével, 1968-tól a csatornahasználati díjszabás, de ezenfelül az építési és egyes egyéb munkák ára is változott. Az évek közti összehasonlítás érdekében az 1967. évi tényszámok alatt — zárójelben — feltüntetjük azok új díjszabás szerinti átdolgozását. A teljesítményérték kimutatásaihoz pár magyarázatot fűzünk. aj A szennyvízelvezetés teljesítményértékében a csatornahasználat állandó és jelentős növekedése nyilvánul meg. Fokozta ezt, hogy a magasabb egységárú ipari csatornahasználat nőtt különösen nagy mértékben. A csatornahasználati díj kiszámításához a Fővárosi Vízmüvek vízmérőin mutatott vízfogyasztás szolgáltatja az alapot, amit azonban több körülmény módosít. Egyes vállalatok — általában éppen a sok vizet fogyasztók — vízszükségletük egy részét saját kút- jaikból szerzik. E saját kutak vize után — ha az közcsatornába kerül — természetesen szintén elszámolunk 22* 339
