Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
IX. Gazdálkodás
40. táblázat. A fővárosi csatornázás vagyonértéke (1890—1940) Év Csatornázási telek és épület Közcsatornahálózat Gépek és egyéb felszerelések Nyilvános illemhelyek Megjegyzés 1890 126 3 890 26 ezer forint 1895 229 6619 29 ezer forint 1900 458 17 546 57 ezer korona 1905 1 702 19 157 253 ezer korona 1910 1 970 22 420 322 ezer korona 1915 3 197 26 477 509 ezer korona 1920 3 429 30 291 509 ezer korona 1925 4 199 441 417 668 ezer korona 1930 2 139 45 390 2171 1457 ezer pengő 1935 1 913 52 431 2974 1811 ezer pengő 1940 5 906 57 731 4525 1822 ezer pengő 3. A fővárosi csatornázás vagyonértéke a közigazgatási kezelés időszakában A főváros évi zárszámadásai 1890-től tartalmazzák a főváros vagyonának olyan részletezését, amelyből a csatornázás tételei megállapíthatók. Feltűnő a telkek többszörös újraértékelése az idők folyamán. A zárszámadások sokáig csak a fővárosi telkeket és építményeket részletezték. Csak 1930-tól olvasható ki a gépi berendezés értéke.4 A főváros vagyonleltára elsősorban nyilvántartási célt szolgált. Az épületeket, csatornákat építési értékükkel tartotta nyilván; az infláció idején átértékelést nem végzett; ez okozta, hogy az 1925. évben a csatornázási épületek értéke — a központi szivattyú- telep akkori korszerűsítése miatt — messze meghaladta a közcsatornahálózat értékét. A fővárosi telkek értékét azonban — talán mert azok az ingatlanpiac áraival egybevethetőek voltak — időnként megváltoztatták (megemelték). A főváros 1890. évi zárszámadásában a csatornázási telek és épület értékében a központi (ferencvárosi) szivattyútelep épületének addigi 22 500 forintos építési költsége, továbbá az általa elfoglalt 10 348 négyszögöl telek (á 10 frt) 103 480 forintos értéke szerepelt. Az 1895. évi zárszámadásban ugyanezen címen 28 100 forint építési költség és 10 037 négyszögöl telek (á 20 frt) 200 742 forint telekértéke van feltüntetve. Ezt az értéket számították át 1900-ban koronára. Az 1905. évi zárszámadás 1,1 millió korona épületértéket tartalmaz (a gépi berendezéssel együtt), valamint a 10 037 négyszögöl telek á 60 koronás értéke címen 602 226 koronát. Az 1910. évi zárszámadás ismét emelt: benne a szivattyútelep (gépi berendezéssel együtt) 1067 ezer K értéke mellett 903 339 K telekértéket tüntet fel, vagyis az érték négyszögölenként már 90 korona. Az 1915. évi zárszámadásban a központi szivattyútelep (értéke telekkel, gépi berendezéssel együtt 2 151 660 K) mellett megjelent az (III. kér., Zsigmond tér 1 —4., Újlaki rakpart 22—25., Dara utca 1. alatti) óbudai szivattyútelep telekértéke (akkor még 1025,8 négyszögöl) 1 045 490 korona összeggel. Az 1920. évi vagyonleltár a IX. kér., Soroksári út 31. alatti központi szivattyútelep értékét 2 242 660 koronában tünteti fel (változatlanul 90 K telekértékkel négyszögölenként); az óbudai szivattyútelepnél feltünteti a — telekrendezés utáni — 751,5 négyszögöl telek teljes vételárát (370 600 K), az 1918. év végéig beruházott építési költséget (804 600 K), valamint az egyéb (szakértői díj, útburkolás) költséget (10 800 K), amellyel az óbudai telep vagyonleltári teljes értéke 1 186 040 korona. Az 1925. évi fővárosi vagyonleltár is még a berendezéssel együtt tartalmazta a „csatornázási épületek” értékét. Az 1940. évi fővárosi ingatlanvagyonleltárból tételesen kell kigyűjteni a csatornázási telepek adatait.5 4. A Csatornázási Müvek gazdálkodásának megindulása A Csatornázási Művek megalakítását 1945—1946-ban elsősorban gazdasági szempontok tették indokolttá. Az addigi műszaki szervezet nem kívánt volna változtatást. Kifogástalanul működött. A főváros csatornázását — az új beruházásokat és a meglevő berendezések fenntartását — hosszú évtizedek alatt kialakult szakképzett és gyakorlott műszaki, valamint fizikai dolgozókból álló szervezet irányította és intézte. A csatornázási tevékenység a polgármesteri II. (út-és csatorna- építési) ügyosztály keretében szorosan kapcsolódott az utak építéséhez és fenntartásához, a főváros árvízül
