Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
VII. A fővárosi csatornázás szervezete
Ezzel a székesfőváros addigi három nagyüzeme (Elektromos-, Gáz- és Vízművek) mellett a Székesfővárosi Csatornázási Müvek a főváros negyedik nagyüzemévé lett. Az 1945. szeptember l-én kelt polgár- mesteri határozat a Müvek hivatali helyiségei részére az V. kér., Március 15. tér 3. (akkori IV. kér., Eskü tér 3.) alatti ötemeletes bérházat jelölte ki, amelynek tulajdonosaival (dr. Soros Tivadar és társaival) 12 évre bérleti szerződést kötött.0 A polgármesteri előterjesztés tartalmazta a Műveknél rendszeresített havi fizetéses állásokat és azok létszámát. Ezt összehasonlítva az addig a főváros ügyosztályainál, a más szakhivataloknál és a kerületi elöljáróságokon csatornázási ügykörökben foglalkoztatott személyzeti létszámmal, a következő kép tárul elő: Csatornázási Müvek KözigazgaSzervezett Ténylegesen tás 1940 állás betöltve Igazgatók 4 4 — Műszaki szak 40 37 82 Általános szak 50 45 34 Irodai szak 60 57 82 Együtt 154 143 198 Raktárnoki és pénzbeszedői szak 16 16 Üzemi tisztek 34 34 Üzemi végrehajtó személyzet 145 143 Segédalkalmazottak 215 211 907 Együtt 410 404 907 Összesen 564 547 1 105 Hetibéres hivatalnokok 31 Hetibéres alkalmazottak — 281 Együtt 564 312Összesen 564 859 1105 A Csatornázási Művek megalakítása tehát létszámmegtakarítást eredményezett. A A Fővárosi Csatornázási Müvek székhaza, V. kér., Március 15. térő. Amíg a szervezés alatti új intézmény önálló bevétellel nem rendelkezett, az előrelátható szükségletek fedezésének hitelkeretét továbbra is a főváros bocsátotta rendelkezésre. 4. Az alakuló Csatornázási Művek alapadatai Közcsatornahálózat: A főváros csatornahálózatának hossza 1945. január l-én összesen 898 660 m volt. FőgyűjtőMellékIdeiglenes Összes magán csatornahossz méterben Budán 16 350 265 509 61 382 343 241 Pesten 37 229 457 702 60 488 555 419 Budapesten 53 579 723 211 121 870 898 660 A 164/1906. kgy. sz. csatornázási szabályrendelet 3. §-a szerint abban az esetben, ha a közcsatorna megépítése nem közérdek vagy a közcsatorna megépítése közérdek ugyan, de megfelelő hatósági költségvetési fedezet hiányában a költségeket a magánosok csak oly feltétellel hajlandók előlegezni, hogy a főváros a kivetendőjárulékokból az építési költségeket visszatéríti, vagy pedig a főváros telekfelosztások vagy -rendezések esetében kiköti, hogy az engedélyes tartozik a nyitandó utcában a közcsatornát kiépíteni; ilyen esetekben magánosok is építhetnek közcsatornákat. A szabályrendelet ezeket mások által épített közcsatornának nevezte. Az ily módon létesített csatornák helyzete kétféle volt. Vagy a magános tervezte és adta vállalatba, vagy pedig a tervezést és vállalatbaadást is a főváros végezte a magános költségére. A harmincas években beállt gazdasági válság és a rendelkezésre álló költségvetési hitelösszegek elégtelensége miatt a fővárosnak nem volt módjában olyan mértékben a hálózatot fejleszteni, ahogy azt az egyes városrészek fejlődése és beépítettsége megkövetelte volna. Ezért volt szükség arra, hogy egyes közterületi csatornákat magánfelek is építsenek. 267
